fbpx

Szenzorokkal a termésbiztonságért

Írta: Szerkesztőség - 2015 január 27.

A kiszámíthatatlan időjárás, az átalakulóban lévő fogyasztói szokások és az egyre elérhetőbb csúcstechnológiák világszerte arra ösztönzik a termelőket, hogy új, a növénytermesztési és -védelmi folyamatokat megreformáló megoldásokat keressenek. Számos, pár éve még csak tesztelési szinten lévő projekt mára komoly, meghatározó vállalkozássá nőtte ki magát, köztük egy magyar technológia is.

Növényvédelmi szempontból rendkívül nehéz volt a tavalyi szezon: egyes területeken a lisztharmat már április végén, május elején felütötte a fejét, ráadásul az idő haladtával az időjárási paraméterek egyre kedvezőbb feltételeket biztosítottak a gombás fertőzések számára. A probléma magával hozta a permetszer mennyiségének növelését, de ennek ellenére a legtöbb helyen a tavalyelőttihez képest jóval gyengébb terméshozamot tudtak elérni. Ezek a trendek nem csak idehaza voltak megfigyelhetőek: Olaszországban a 2014-es esztendő a ?fekete szüret éve? nevet kapta, az USA keleti partján nem volt ritkaság a 80-90%-os termésveszteség sem. Ezzel szemben Kaliforniában például mindenki kiváló minőséget, és fantasztikus évet emleget.

A régiónként és szezononként megfigyelhető terméshozam-különbséget nagyban befolyásolja az időjárástól, illetve a szőlőföldeken belüli eltérő mikroklimatikus viszonyoktól való függőség. Ezek minimalizálása kritikus fontosságú, hiszen a talajminőség, a napsütés, a csapadékmennyiség, a páratartalom vagy éppen a levélnedvesség végeláthatatlan kombinációi nagyban meghatározzák mind a termés mennyiségét, mind pedig annak minőségét. Nem véletlen, hogy mára egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok a precíziós szőlészeti technológiák, melyek a terméshozamot hivatottak növelni a természeti faktorok kockázatának csökkentésével. A szenzorok, drónok, GPS alapú eljárások által gyűjtött adatok, illetve az erre épülő döntéstámogatási rendszerek kétségkívül új fejezetet nyithatnak a védekezésben és a termelésben is egyaránt, hiszen sokkal kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé teszik a folyamatokat.

Tradíció vagy technológia?

Egy többhektáros szőlőföld dűlőiben óriási különbségek alakulhatnak ki a talajminőség vagy az időjárási paraméterek tekintetében. Ezekről az eltérésekről az embereknek természetesen évszázadokig nem voltak pontos információik. Míg néhány évtizede a szőlészeti csúcstechnológiát egy új traktor megjelenése jelentette, illetve a fertőzéseket egy rózsa jelezte előre, addig mára már egy seregnyi új technológia áll a gazdák rendelkezésére. A szőlőföld bejárása kiváltható például úgynevezett drónokkal (kisebb, programozható, rádió távirányítású repülőgép), melyek a rájuk rögzített kameráknak köszönhetően kiválóan alkalmasak légi felvételek készítésére. Ezek segítségével megállapítható a gyommal való fertőzöttség vagy a rovarkártétel nyomai.

Az informatikai rendszerek pedig lehetővé teszik a felvételek, a termés mutatók és a mikroklimatikus éghajlati paraméterek eltérései közötti összefüggések automatizált elemzését.

Természetesen a szenzorok és drónok által mért adatok, illetve a terep sajátosságainak figyelembevételével a mezőgazdasági gépek vezérlésére is lehetőség van: megállapíthatjuk például a szükséges beavatkozás típusát és mennyiségét is (pl. permetszer mennyiség).

A precíziós technológiák igazodnak a helyi sajátosságokhoz, problémákhoz. Kaliforniában az egyik legnagyobb problémát a vízhiány és az öntözés jelenti, így ott talajnedvesség-mérő szenzorok jelentenek nagy segítséget a gazdáknak. A helyszíni méréseknek és valós idejű elemzéseknek köszönhetően az öntözőrendszerek automatizálva látják el vízzel a tőkéket, biztosítva az optimális vízkészlet-felhasználást. Ausztráliában több helyen a szüretelést GPS koordináták alapján vezérelt gépek végzik, amik a rájuk szerelt kameráknak köszönhetően a termény monitorozására is alkalmasak. Így a gazdák pontos képet kapnak, hogy melyik dűlőben mekkora volt a terméshozam. Ezek az adatok később összevethetőek az éghajlati és növényvédelmi paraméterekkel.

Nem véletlen, hogy a precíziós technológiák elsősorban a tengerentúlon vannak jelen: elterjedésüknek szemléletbeli és költségbeli okai is vannak. Az ausztrál kormány például jelentős összegeket költ szőlésztechnológiai kutatás-fejlesztésre az AGWA (Australian Grape and Wine Authority – Ausztrál Szőlő és Bor Hatóság) szervezetén keresztül, mindamellett, hogy jelentősen ösztönzi a gazdákat modernizációs törekvéseikben.

Jó hír azonban, hogy a korábbiakban csak a legnagyobb borászatok számára elérhető technológiák egy részét mára már a kisebb területekkel rendelkezők is meg tudják fizetni. Többek közt ennek is köszönhető, hogy egyre több európai szőlészet nyit az új trendek felé például Spanyolországban vagy akár Szlovéniában.

A SmartVineyard technológia_központi egység, az LHT szenzor és a szoftver

A SmartVineyard technológia_központi egység, az LHT szenzor és a szoftver

Magyar világsiker az előrejelzésekben

A precíziós szőlészet egy másik ágazata, a szenzorhálózatokon alapuló, számítógépen elérhető fertőzés-előrejelzések. Ahhoz. hogy ilyen technológiával találkozzunk, még az országhatárt sem kell átlépnünk: A Bock Pincészettől a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtokig több tucatnyi nívós hazai borászat használja már a magyar fejlesztésű Szőlőőr / SmartVineyard™ rendszert, ami a szőlőbetegségek előrejelzésében és a permetszer-felhasználás csökkentésében segíti a szakembereket.

A díjnyertes hazai innováció a fertőzések elleni védekezés meghatározásában segít a mikroklimatikus adatok szenzorok által történő mérésével, a mérési adatok megfelelő kiértékelésével, illetve az előrejelzési modellek alkalmazásával.

A technológia alapját a napelemmel működtetett szenzor-egységek képzik, melyek mérik a szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó időjárási paramétereket. Érdemes megemlíteni a kifejezetten szőlőre fejlesztett, a cég által szabadalmaztatott szőlőlevelek közé helyezhető integrált LHT szenzort, amely nagy pontossággal méri a hőmérsékletet, a páratartalmat és a levélnedvességet is.

A készülékek továbbítják a szenzorok által mért adatokat a szerverek felé, ahol a rendszer tudományos eredményekre alapozott algoritmusok segítségével kiszámolja, hogy a szőlőbetegségek elszaporodásának mekkora a valószínűsége. A gazdálkodók pedig egy Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép segítségével figyelemmel tudják kísérni a fertőzések intenzitásának változását grafikonok, illetve táblázatok segítségével.

Valós problémára, valós időben

„Augusztus közepéig úgy nézett ki, hogy kiváló termésünk lesz, a szőlő azonban egyik napról a másikra tönkrement” – panaszkodik egy kelet-magyarországi termelő a hihetetlen gyors változásra. A precíziós technológiák egyik fontos jellemzője, hogy az Internetes kezelőfelületnek, a távoli adathozzáférésnek köszönhetően a felhasználók bármikor, bárhol nyomon követhetik szőlőföldjük állapotát és azonnali döntéseket hozhatnak. Ezt helyezte előtérbe a SmartVineyard™ / Szőlőőr fejlesztői csapata is: a grafikonok értelmezéséhez ugyanis nem kell jelentős növényvédelmi szaktudás.

A hagyományos agrometeorológiai állomásokkal szemben a mi rendszerünk a dűlőkben kialakult mikroklimatikus paramétereket méri, ráadásul gyakoribb időintervallumban, aminek köszönhetően a fertőzés előrejelzések is megbízhatóbbak – mondta el Árendás Csaba, a SmartVineyardot™ fejlesztő Quantislabs Kft. ügyvezetője.

A cég fejlesztői ráadásul nem csak a szőlő, hanem a készülék biztonságára is gondoltak: az eszközök GPS adóvevővel vannak ellátva, így lopás, rongálás esetén azonnal jelzést küldenek a tulajdonosnak, aki egy műholdkép segítségével megfigyelheti a készülék aktuális pozícióját.

Mit hoz a jövő?

A drónok, szenzorok és modellek által kínált nagyobb termésbiztonság egyértelműen kijelöli a szőlőtermesztés és védelem irányát, amit természetesen sokan kétkedve és szkeptikusan fogadnak. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a szőlészet elveszti a romantikáját és megszűnik a tőke és az ember közti közvetlen kapcsolat. Vannak, akik jobban bíznak a tradicionális módszerekben és félve vállalják az új technológiákba való befektetés anyagi kockázatát. A kedvezőtlen időjárási paraméterek, az egyre könnyebben hozzáférhető technológiák, a drága hagyományos eljárások azonban egyre több kis és nagy borászatot ösztönöznek arra, hogy nyissanak a precíziós megoldások irányába. A magyar SmartVineyard™ / Szőlőőr nemzetközi szintéren elért üzleti sikerei, széles hazai ügyfélköre (Tringától a Heimann Családi Birtokon keresztül a Tokajicumig) pedig kiváló bizonyíték erre.

Huszthy Balázs