fbpx

Brexit és bodobács: van lelke az állatnak!

Írta: Kohout Zoltán - 2017 november 29.

Gondolta volna, hogy ezen veszekszenek a Brexitről vitatkozó angol képviselők…? Párszáz éve még azon is összeverekedtek ráérő európaiak, hogy van-e lelkük a nőknek, pár évtizede meg azon, hogy legyen-e szavazati joguk… Ma már szerencsére az sem vitatott, hogy állatoknak is van személyiségük, érzelmeik és társadalmi életük. De miért is fontos ez?

Szerelem és személyiség

Emlékszik még az Olvasó gyerekkorából bodobácsokra? Szerelembogárnak is becézi őket a köznyelv, s tény, hogy egyedeik sokszor „párban jártak” – de hogy viselkedésük pszichológiai fogalmakkal is leírható, azt csak nemrég bizonyította be a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatócsoportja. Állításuk szerint a verőköltő bodobácsok csoportjainak kialakulásában az egyedek közti kapcsolatok is szerepet játszanak, sőt, a kutatók által készített teszt alkalmas bizonyos személyiségjellegek mérésére is.

Politikusok, majmok

Mindeközben az angol parlamentben még azon is összevesznek a képviselők, amit az Európai Unió már 2009-ben elfogadott: hogy az állat meghatározása: „érző lény”. A témával foglalkozó kiváló portál, a Qubit idézi az angliai Keele University egyetem viselkedéskutatóját, aki szerint „ami a politikusoknak újdonság, az az állati viselkedéssel foglalkozó tudománynak nyilvánvaló tény”. Jan Hoole szerint az állatok nemhogy érzelmekkel bírnak, de önálló személyiségük is van. Mi több, nemcsak főemlősökről, hanem korábban alacsonyabb rendűnek mondott fajokról – halakról, rovarokról – is kiderül, hogy egyedeik különféle személyiségjegyekkel rendelkeznek.

Aggódnak, örülnek és barátkoznak

Az állati pszichéről a 20. század második felében kezdtek beszélni – írja a Qubit –, miután bebizonyosodott, hogy például az emberszabású majmok minden kétséget kizáróan egyedenként is eltérő egyéniséggel, gondolatokkal és érzelmekkel bírnak. Az ezredfordulón egy amerikai pszichológiai kutatás 12 állatfajt vizsgálva azt mutatta ki, hogy az állatvilágban az extraverzió (kifelé fordulás), a neuroticizmus (szorongásosság, ingerlékenyég, aggodalmasság) és a barátságosság a legjellemzőbb három típus, persze a rettegés és a bátor újdonságkeresés mellett. A lelkiismeretesség viszont csak a csimpánzoknál, az ember legközelebbi rokonánál volt kimutatható. Egy 2005-ös testbeszéd, szívfrekvencia és vokalizáció alapján kategorizálta az érzelmeket, s kiderült, hogy a kecskék a játékban megélt eufóriától a társak hiánya fölötti zokogó búbánatig rendkívül színes érzelmi élettel rendelkeznek.

Haszonállataink jól(l)éte

Mindennek a kis- és nagyüzemi állattartásban is döntő szerepe lehet. Évtizedek óta joggal harcolnak nemcsak állatvédők, hanem maguk az állattartás kutatói is azért, hogy a gazdasági céllal nevelt állatok jólétére/jóllétére mind nagyobb gondot fordítsanak a telepeken. Nemcsak azért, mert a jól tartott állat nagyobb hozamokra képes és kevésbé hajlamos a jelentős költségekkel járó betegségekre, hanem azért is, mert joggal elvárható morális szempont, hogy az embernek hasznot hajtó élőlényekről lelkiismeretesen gondoskodjék a gazdaság.

Kohout Zoltán (forrás: Qubit, DE)