Robog a gyógynövényvonat. Fölszálljunk...?

Borítókép
Borítókép


Hippokratész
görög orvos (i.e. 460 – 377)

Február vége felé jártunk, és éppen a Liszt Ferenc reptér „szájkört”-nek nevezett csarnokában nézelődtem. Elég szép és elég mozgalmas hely, hiszen évi mintegy 15 millió utas tölt el itt egy jó órácskát. Közben lehet vásárolni mindenfélét, amit a reptéri tranzitokban szokás, és az egyik nagy attrakcióként ki lehet próbálni a Kecskeméten gyártott nagyhírű német autó egyik típusának az üléseit. A másik – amúgy sokkal látványosabb attrakció – hazánk „nemzeti italának” (kerek palackban piros keresztes gyógynövénylikőr) rendkívül exkluzív bemutatása. Kedves hoszteszlányok kóstoltatják az italt az utasokkal, és közben elmesélik, hogy Magyarország a gyógynövények hazája, és ebben az italban van közel négytucat. Ezek közül a legfontosabbakat – herbákat és radixokat (szárított leveleket és gyökereket) – egy szép bemutatódobozban meg lehet nézni és a legérdekesebbeket meg is lehet szaglászni. Természetesen vásárolni is lehet az italból, és vásárolnak is sokan, hiszen mi mást is vinnének haza a gyógynövények hazájából, mint egy üveg gyógynövénylikőrt.

 

Bús düledékeinken...

Jó volt ezt látni, és közben régi emlékek jutottak eszembe azokból az időkből, éppen negyedszázada, amikor még az akkori Kertészeti Egyetem padjait koptattam. Akkoriban „dübörgött” a gyógynövénytermesztés és az egyetem Gyógynövény tanszéke Hornok László vezetésével a csodák birodalmába kalauzolta a Termesztési Kar hallgatóit. Akkoriban mintegy 45 ezer hektáron folyt nálunk gyógy- és aromanövény-termesztés, és a vadon termő gyógynövények – közel 200 faj – összegyűjtése és feldolgozása emberek tízezreinek adott munkát. Azóta a termőterület talán a fele alá csökkent. Ha a gyógy- és aromanövény-termőfelületből levonjuk a mákot és mustárt, szinte alig marad valami. A gyógynövénygyűjtők száma is hasonló mértékben vagy még jobban megcsappant. A korábbi gomba-, csiga- és gyógynövénygyűjtők, akik naphosszat járták a réteket, mára megöregedtek, vagy közmunkásként dolgoznak. Sokan pedig jó, ha a csalánt vagy a kamillát felismerik. A világban közben sebesen robog a gyógynövény vonat, amire szerintem még nem késő felszállni, vagy visszaszállni...

Gyógynövényekről írni nem szabad vagy minimum nem illik Hippokratész nevének az említése nélkül, aki az orvostudomány megalapítójának tekinthető és kétségtelenül a világ legismertebb orvosa. Sokat foglalkozott a gyógynövényekkel, és talán annak is köszönhető az, hogy az akkori korban különösen hosszú ideig – 83 éves koráig – élt, hogy meglehetősen egészségesen táplálkozott. Szinte mindenki ismeri a tőle származó mondást: „Az ételed legyen a gyógyszered, és a gyógyszered az ételed”. Ő alapította a világ első kórházát, és amikor arról írt, hogyan kell kórházat létrehozni, akkor azt a tanácsot hagyta az utókorra, hogy kórházat lehetőleg patak partjára kell építeni. Ezt azzal indokolta, hogy a kórházban két dolog nagyon fontos. Az egyik a friss, tiszta víz, a másik a torma. A patakból könnyen lehet vizet hozni és a patak partján jól elvan a torma, aminek a levele jó a sebekre, a gyökere pedig elűzi a betegségeket.


Virágzó kamilla-mező közelről. A fajta neve Bc 2 és szintén a Gyógynövénykutató fajtája. Fotó: Devescovi Katalin

Nagy múlt, egykori vezető szerep

A gyógynövénytermesztésnek Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Lippai János 1664ben kiadott „Posonyi Kert” című könyvében a gyógynövények termesztését és gyógyászati felhasználását is leírta. Természetesen gyógynövény ügyben is van olyan elsőség, amivel büszkélkedhetünk. 1915-ben, az akkori Földművelésügyi Minisztérium rendeletére a világon először nálunk hozták létre a Gyógynövény Kísérleti Állomást, amely később Gyógynövénykutató Intézet néven működött tovább és működik ma is. Augustin Béla professzor, a kutatóintézet első vezetője nevéhez fűződik a termesztési lehetőségek módszeres tanulmányozása, és a gyógynövények nemesítése. Ez az intézet – és az ott dolgozó kiváló szakembergárda – jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a múlt században Európa vezető gyógynövénytermesztő országává váljon.

Nagy és növekvő piac

A WHO és a FAO MAP betűszóval jelöli a gyógy- és aromanövényeket (Medicinal and Aromatic Plants). A statisztikai adataik egybehangzóan egyenletes piaci növekedést mutatnak. A WHO szerint a gyógyszerek közel negyede tartalmaz gyógynövényekből származó hatóanyagokat és rohamosan nő a kizárólag természetes, növényi hatóanyagokat tartalmazó készítmények forgalma. Gyógynövényeket természetesen nem csak a gyógyszerek és a gyógyhatású készítmények tartalmaznak. A drogériákban kapható termékek egyre nagyobb része tartalmaz gyógynövény-kivonatokat. Fogkrémet állítólag szinte csakúgy lehet ma már eladni, ha nagy betűvel rávan írva, hogy fehérít és/vagy gyógynövényeket tartalmaz (herbal). A samponoknál ugyanez a helyzet, a krémekről nem is beszélve. Az élelmiszeripar is régóta felismerte a gyógynövényekben rejlő marketinglehetőséget, hiszen ha bármiben van egy kis gyógynövény, az mindjárt kelendőbb. A legjobb példa erre a hihetetlen gyorsan növekvő állateleség-piac. A kutya- és cicaeledelek egyre nagyobb részében vannak gyógynövények, mert a gondos gazdi akkor jobban megveszi a kedvencének. Ugyanígy érdemes megemlíteni a növényvédő szerek piacát, ahol szintén jó eséllyel szállnak be a versenybe az olyan készítmények, amelyek gyógynövény kivonatokat tartalmaznak, és amelyek a termesztett növény védekező rendszerének az erősítésével és/vagy a kártevők elriasztásával biztosítják a megfelelő növényegészséget. Ezek a készítmények nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem a felhasználóra, sem a fogyasztóra, ezért a használatuk lényegesen biztonságosabb, mint a kémiai készítményeké. Nemrég a világ vezető növényvédőszer-gyártó cégének hazai vezetője is bejelentette, hogy a jövőben betörnek a piacra a biológiai hatású készítményeik.

A gyógynövény a világon nagy üzlet

Az International Trade Centre és az Euromonitor adatai alapján, a világon az Egyesült Államokban vásárolnak az emberek a legnagyobb értékben gyógy- és aromanövényeket tartalmazó termékeket. Ez az érték 2012-ben 129 milliárd dollár volt és a 2002-óta tartó vizsgálati időben átlagosan évi 7%-os növekedést mutatott. Európában Németország vezeti a gyógynövények piacát, mind a felhasznált mennyiség, mind az érték vonatkozásában. 2008-ban 45 ezer tonna gyógynövényt használt a német ipar, és már 2014ben meghaladta az 1 milliárd eurót a gyógynövénykészítmények piaca. Az Institut für Demoskopie nevű német intézmény 2010-es vizsgálata szerint a német lakosság 72%-a használ valamire gyógynövény tartalmú készítményt. Franciaország a második helyen van Európában a gyógynövény tartalmú termékek piacmérete alapján, bár itt a lakosság „csak” 40%-a vásárol ilyen készítményeket. Spanyolországban a lakosság 27%-a keresi a gyógynövényeket tartalmazó termékeket, de a piac mérete miatt még itt is több mint 220 millió eurót költenek erre a termékcsoportra. Olaszországban mindössze 120 millió eurós ez a piac, de itt érdekesség az, hogy itt elsősorban a kozmetikumok tartalmazzák a gyógynövények kivonatait.

Virágzó körömvirág-állomány. A fajta neve Klaudia, amely a Gyógynövénykutató fajtája. Fotó: Devescovi Katalin

A legdinamikusabb növekedés az Egyesült Királyságra jellemző a gyógy- és aromanövény-piac alapján. Euróra átszámolva évente több, mint 600 milliót költenek erre. A kelet-európai régióban abszolút vezető helyen van Lengyelország mind a gyógynövény-termesztés, mind a -feldolgozás, mind a fogyasztói termékértékesítés vonatkozásában.

Így áll a hazai gyógynövényüzlet

Ahogy korábban írtam, a gyógynövénytermesztés az elmúlt negyedszázad során nálunk viszonylag keveset fejlődött. Míg máshol a rohamosan növekvő piac rendesen felhúzta a termesztést, addig a gyógy- és aromanövény-termőfelületünk lefeleződött. Míg a ’90-es években durván 40 ezer hektáron előállítottak 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot, addig manapság a kb. fele területen 15-20 ezer tonnát. Napjainkban Magyarországon évente a gyógynövénytermesztés és a gyógynövénygyűjtés nagyon durva becsléssel 10 milliárd forint értékűre tehető. A szakma véleménye az, hogy a körülbelül 100 gyűjtött faj termesztése megoldhatatlan, de jó lenne legalább a legfontosabb 10-15 fajból minél nagyobb arányban termesztésből kielégíteni az amúgy növekvő igényeket. Amúgy a legnagyobb területen a mustár, a mák, valamint az ernyősvirágúak (konyhakömény, édeskömény, koriander) termesztése folyik, valamint jelentős a máriatövis termőterülete is. A kamilla, az orbáncfű és a citromfű területe néhány száz hektár. A kisebb termőterületű, de nagyobb kézimunkaerő-igényű növények ugyanakkor egységnyi területen igencsak nagy termelési értéket képviselnek, mint a „hungaricum”-ként ismert majoránna vagy a körömvirág.

Legfontosabb gyűjtött gyógynövényeink az érdekesség kedvéért: a csalán, a kamilla, a mezei zsurló, a csipkebogyó, a vadgesztenye, a bodza, az orbáncfű, a gyermekláncfű, a cickafark, a vérehulló fecskefű és a hársvirág. A legszebb pedig – legalábbis szerintem – a levendula.

Messziről levendulának is nézhetnénk, de az a szép növény az orvosi zsálya. Mellette baloldalt a még bimbós levendula, jobbra a szintén virágzó kakukkfű. Fotó: Devescovi Katalin


A legszebb és a legillatosabb gyógynövény pedig a levendula (szerintem). Ezen a képen a valódi francia orvosi levendula látható, a Gyógynövénykutató Bk 80-as fajtája.
Fotó: Devescovi Katalin

Gyógynövény-ügyben szerintem az egyik legjobb hosszú távú kezdeményezés, hogy van vagy 500 úgynevezett zöldóvoda Magyarországon, ahol a gyerekek kiszöldséges kertet művelnek, és ezeknek a kerteknek a nagy részében gyógy- és fűszernövényeket is termesztenek. Az óvoda ez ügyben képzett dolgozója pedig mesél nekik e növények kedvező tulajdonságairól. A gyógynövénytermesztésnek hazánkban dicsőséges múltja van, a világon pedig – csúnya közgazdász zsargonnal – élve robog a gyógynövény-vonat. Biztos vagyok benne, hogy aki jól tud kukoricát, kalászos gabonaféléket, napraforgót vagy repcét termeszteni, az egy kisebb területen bátran megpróbálkozhat egy-két gyógynövényfajjal. Ehhez ma már bőven van szakmai segítség és megfelelő támogatás is. A kiváló magyar talajokon pedig számos gyógynövény beltartalmi mutatói olyan áruminőséget jelentenek, amelyre Európában és mondhatni világszerte hatalmas igény van.

Sárospataki György

kertészmérnök

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no