Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

Borítókép
Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

Magyarországon az olajos növények termesztése a 2000-es évektől kezdődően óriási fejlődésen ment keresztül. Egyre vonzóbb jövedelmezőségének köszönhetően a napraforgó a vetésterületet tekintve évek óta a harmadik legfontosabb szántóföldi növényünk lett. Ez azonban azt is jelenti, hogy a napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A napraforgó betegségekre fogékony növény, sokféle kórokozó támadhatja, s bár ezek egy részének előfordulása évjáratfüggő, gyakorlatilag a teljes tenyészidőszakban fennállhat a fertőzésveszély. A megfelelő vetésforgó betartásával 4-5 évenként követheti önmagát ugyanazon területen. Emellett a repce utáni vetésforgóba kerülésére is ügyelni kell, hiszen a jelentősebb kórokozók mindkét növényen remek életteret találnak. Az idei tavaszt a szárazság mellett az időszakosan komoly lehűléssel társult esős napok, majd májusban hosszabb csapadékos időszak jellemezte. A napraforgó kelése után mindez kedvező körülményeket teremtett a gombák fertőzésének.

Bár a nemesítés néhány gombabetegség esetében egyszerűsítette a termelők életét, a fertőzésre kedvező időszakban továbbra sem célszerű elhagyni a napraforgó-betegségek elleni megelőző vegyszeres védekezést. Az állomány 6-8 leveles állapotától kezdődően egészen az érésig számolni kell a különböző betegségek fertőzési nyomásával. Emellett általában egyszerre több kórokozó támadhatja a növényeket.

A virágzáskor károsító betegségek komoly növényvédelmi feladatot jelentenek. A növények védelmi rendszere ebben a stádiumban már nem olyan aktív, mint fiatal korban, hiszen ekkor a fő feladat a termésképzés. Ebben az időszakban fokozott „külső” védelemre van szüksége a növényeknek, így a tányérbetegségek ellen továbbra is a kémiai védekezés marad a termés – és ezáltal a jövedelmezőség fokozásának egyik leghatékonyabb eszköze.

A virágzás kezdetétől számított 1-1,5 hónap alatt megy végbe a kaszatok teljes érési folyamata. Minden, a virágzatot és a tányért károsító tényező jelentős termésmennyiségi veszteséget és minőségi romlást jelent, így veszélyezteti a termelés jövedelmezőségét is.

A fehérpenészes szártő- és tányérrothadás fertőzőanyaga szántóföldjeinken folyamatosan megtalálható. A betegség kialakulásának a magas páratartalom és alacsonyabb hőmérséklet kedvez. Már a fertőzés primer tüneteire érdemes figyelni: az állományban könnyen felismerhetők az alacsonyabb, a virágzás kezdetén gyorsan és teljes mértékben elhervadó, majd elhaló növények. A komoly károkat okozó szekunder fertőzés nagyrészt ezekből a növényekből terjed tovább. Megelőző kémiai védekezéssel azonban megakadályozható a betegség elterjedése. A Propulse hatékonyan védi a napraforgót a fehérpenészes szártő- és tányérrothadás mellett a diaportés szár- és tányérkorhadás, a szürkepenészes tányérrothadás, a fekete szár- és levélfoltosság, valamint az alternáriás levél- és szárfoltosság ellen is.

Fertőzési nyomás és a Propulse felhasználása napraforgóban

Felhasználása napraforgóban 0,8-1,0 l/ha dózisban ajánlott. A védekezést megelőző jelleggel javasolt elvégezni, először a napraforgó 6-10 leveles fejlettségi állapotában. Ha a fertőzési viszonyok ebben az időszakban lehetővé teszik a kezelés későbbre halasztását, akkor az első megelőző védekezést a csillagbimbós állapot és a virágzás kezdete között indokolt elvégezni. A második kezelésre ez esetben teljes virágzásban kerüljön sor. A kisebb dózis kijuttatása alacsony fertőzési nyomás esetén nyújt megfelelő védelmet. Magasabb fertőzési nyomás esetén, valamint a szürkepenészes tányérrothadás elleni védekezésre a Propulse a magasabb, 1 l/ha dózisban használható.

A Propulse hatóanyagai közül a fluopiram sejtlégzésgátló, felszívódó hatóanyag. Kijuttatás után a hatóanyag egy része a növény felületén marad, egy része pedig behatol a növénybe, és ott transzlaminárisan és akropetálisan áramlik szét. Ennek köszönhetően a levélfonákot is védi. A fluopiram hatása a gombák életműködésének csaknem minden fázisát érinti, a kezelt állományban a gomba nem képes behatolni a növényi szövetekbe.

A Propulse másik hatóanyaga, a protiokonazol szterol bioszintézis-gátló szisztemikus triazol fungicid. A protiokonazol is a levélfelszínről szívódik fel folyamatosan a levél belsejébe, ahol gyorsan és egyenletesen terjed szét. Gátolja a gombák ergoszterol-bioszintézisét, az appresszóriumok, hausztóriumok képződését, a micéliumok növekedését és a spóraképződést. A gombák ellen hosszú preventív hatásával tűnik ki, de kuratív és eradikatív hatása is jó.

A Propulse a gombaölő hatásán túl a kultúrnövények élettani folyamatait is kedvezően befolyásolja. Hatóanyagai javítják a növény stresszhatásokkal szembeni tűrőképességét, és fokozzák a fotoszintetikus aktivitást. Napraforgóban a Propulse-kezelés hatására nő a termés mennyisége és olajtartalma. A kórokozók a számukra általában kedvezőtlen, száraz időjárási körülmények is stresszt jelentenek a növényeknek. Ha azután a szárazságban legyengült, védelmet nem kapott állományban következik be egy fertőzés, a növények érzékenyebbek lesznek a betegségekre. A Propulse-zal kezelt állományok, a készítmény gombaölő és élettani hatásainak köszönhetően, ezeknek a kedvezőtlen hatásoknak sem lesznek kitéve.

Bayer Crop Science
www.agro.bayer.co.hu

Tartalom közti banner a cikk végére
no