Innováció a szemenként vető gépeknél

Borítókép

A tavaszi vetésű, széles sortávolságú növények – kukorica, napraforgó, cukorrépa, szántóföldi zöldségfélék – apró magvainak vetésére szemenkénti vetőgépeket alkalmaznak. A kukorica és cukorrépa szemenként vető gépek konstrukciója hasonló, csak a vetőszerkezet magadagoló szerkezeteknél van különbség, az aprómagvak szemenként vető gépek konstrukciói azonban különböző agrotechnikai követelmények miatt jelentős eltéréseket mutatnak.

Mind a kukorica, mind az egyéb szemenként vető gépek kiforrott konstrukciók, az üzemelés biztonságára, a vetés minőségére, a vetés pontosságára, a területteljesítményre vonatkozó növekvő felhasználói, üzemeltetői igények kielégítésére a gyártók folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. A szemenként vető gépek üzemelés biztonságának javítására, a gyártmány- és gyártásfejlesztés innovációjára a különböző számítógépes tervezési programok „AutoCAD” (Computer Aided Design) végeselem- és egyéb modellezések, a gyártástechnológiában pedig számítógép-támogatású gyártásprogramok „CAM” (Computer Aided Manufacturing), robot- és lézertechnológia széleskörű alkalmazása történik.

Ezek az alkalmazások a kukorica szemenként vető gépek esetében – az egyre jobb anyagminőség és gyártástechnológiával kiegészítve – a funkcionális működő szerkezeti elemek (felépítés, hajtásátvitel) biztonságosan működő hidraulikus, pneumatikus, elektronikai elemek alkalmazását eredményezi. A mechanikus elemek élettartamának kitolódása, működésének, megbízhatóságának növekedése a szemenként vető gépeknél – a szenzortechnológián alapuló – távvezérlés széleskörű megvalósítását tette lehetővé.  A szenzortechnológián alapuló távvezérlés a mag- és starterműtrágya-adagoló rendszerek számítógépes szoftvervezérlésével a kivetett magmennyiség pontosan szabályozható szemenkénti vetőgépeknél, ezen túl a vetési pontosság (pl. tőtáv, vetési mélységegyenletesség) is. A vetőgép szenzortechnológián alapuló vezérlése ISOBUS adatátvitellel kommunikál az üzemeltető traktor vezetőfülkéjében elhelyezett érintőkijelzős terminállal. A pontos mag- és műtrágya-adagolás pedig az inputanyagok, vetőmagok, műtrágyák felhasználásának költségeit jelentősen csökkenthetik, tekintettel azok folyamatosan emelkedő árszintjére.

A kukorica szemenkénti vetőgépek területén – a munkaminőségi mutatók mellett – az innováció a területteljesítmények növekedésére, vagyis a munkasebesség és munkaszélesség növelésére irányul. A munkasebesség növelését elsősorban a vetőszerkezetek, vetőkocsik fejlesztésével, a pontos talajkövetést biztosító csoroszlyarendszerek konstrukciójával, és ehhez kapcsolódóan a csoroszlyaterhelések növelésével érik el. A munkaszélesség növekedésére jellemző, hogy a kukorica szemenként vető gépeknél már több gyártó kínálatában megtalálhatók a 24 soros változatok.

A kukorica szemenként vető gépeknél a szenzortechnológián alapuló mechanikus sorvezetők jelentős mértékben segítik a gépkezelők munkáját, és biztosítják – lehetőség szerint – a csatlakozó sorhibák minimalizálását.

Ezen a területen a GPS vezérlésű automata kormányzás és a kukorica szemenkénti vetőgép, valamint az üzemeltető traktor oda-vissza kommunikációja következtében a sorcsatlakozási és fogáskiosztási pontosság – a gép kezelőjétől függetlenül – különböző pontossággal betartható. A GPS vezérlésű automatakormányzáshoz szükséges, különböző pontosságú RTK, illetve EGNOS jelek számos szolgáltatónál országos lefedettséggel elérhetőek, és rendszerekkel alkalmazhatóak.


1. kép: A számítógépes „AutoCAD” tervezési módszer korszerű vázszerkezetet eredményez a szemenként vető gépekkel

A Väderstad vetőgépeknél az AutoCAD és CAM, illetve a végeselem módszer alkalmazásával, a jó minőségű acélanyagok (pl. Hardox) felhasználásával hegesztéssel készült vázszerkezetnél – a csavarkötések minimalizálásával – a szilárdsági jellemzők megbízhatósága jelentősen növekedett (1. kép). A tárcsák és tárcsás csoroszlyák gondozásmentes csapágyazása szintén a megbízhatóságot növeli, a mechanikus szerkezeti részek igénybevételét pedig a csatlakozó elemek gumiágyazása csökkenti. A Väderstad vetőgépek új vezérlési rendszere az E-Control megvalósítja a munkagép-traktor virtuális termináljával való kommunikációt, vagy akár iPaddel.

  1. kép: A számítógépes „AutoCAD” tervezési módszer korszerű vázszerkezetet eredményez a szemenként vető gépekkel

A Väderstad Rapid szemenként vető gépcsalád tagjai is számos innovatív megoldást tartalmaznak. A szinte azonos konstrukciójú fődarabokból, az említett CAD számítógépes  szoftverrel tervezett különböző munkaszélességű fix, teleszkópos – szállítási helyzetben összecsukható – vázkeretre épített, a sortávolságnak megfelelően állítható távolságú, vagy fixen rögzített vetőkocsikból, mikrogranulátum- és műtrágyakijuttató egységből, valamint hajtásátvitelből és az előzőekben ismertetett elektronikai elemeket tartalmazó típusok is a nagy munkasebesség melletti pontos vetés feltételeivel rendelkeznek.

A nagy munkasebesség mellett, a pontos tőtáv és vetési mélység tartására, a vetőkocsik csoroszlyanyomása 350 kg-ig növelhető (2. kép). A hidraulikus terhelés következtében a csoroszlyanyomás akár menetközben is változtatható. A vetőelemek hajtása, a műtrágyaadagoló és mikrogranulátum-adagoló hajtása elektromotorral történik, ami a beállításnak megfelelő pontos kijuttatást biztosít. A magas csoroszlyanyomás és a vetőkocsin alkalmazott sortisztítók – még szármaradványos területen is – biztonságos vetést eredményeznek. A különböző felszereltségű és funkciójú gépek beállítását – az előzőekben említett – E-Control vezérlési rendszer oldja meg.

2. kép: A Väderstad Tempo szemenként vető gépek vetőkocsijainak csoroszlya terhelése hidraulikusan 350 kg-ig növelhető

A Kverneland Optima szemenként vető gépcsalád tagjai innovációjára is a nagysebességű vetésre való alkalmasság a jellemző. Ennek érdekében a CAD számítógépes vezérlésű vetőkocsi robusztus kialakítású és öntvény lengőkaros, paralelogramma felfüggesztésű, + 100 kg központi állítású, rugóterhelésű. A biztonságos magnyitást a duplatárcsás csoroszlya biztosítja, a mélységhatároló kerék független felfüggesztése, a köztes tömörítőkerék biztonságos mag-talaj kapcsolatot biztosít, V-alakban elhelyezett tömörítőkerék zárja a magárkot. A vetőház, illetve a vetőelem meghajtása ISOBUS adatátvitellel elektromosan történik. A pontos tőszámtartás érdekében a magok áramlását egy áramlásszabályozó korlátozza, a maglesodró pedig egy-egy magot enged a vetőtárcsa furataiba. A vetőház egyébként surlódásmentes, így a kopás és az energiafelhasználás minimális. A kilépési pontnál a mag a vetőcsőbe jut. A magok eloszlását infravörös szenzor ellenőrzi, és szükség esetén hibaüzenetet küld a kezelőegységre. A vetőelemek a műtrágya és mikrogranulátum-kijuttató hajtása mechanikusan, vagy hidrosztatikusan történhet (3. kép).


3. kép: A szemenként vető gépeknél a mechanikus hajtásátvitel mellett a hidrosztatikus- és elektromos hajtás is terjed

A nagy munkasebesség melletti vetőkocsik pontos talajkövetése, vagyis a beállított vetési mélységtartás érdekében – egyes típusoknál – külön hidraulikus felfüggesztésű támkerekeket alkalmaznak.

A Kverneland Optima vetőgépeknél az Optima e-drive II rendszerben az összes adat bevitele és leolvasása ISOBUS-os terminálon keresztül történik. Az IsoMatchTellus PRO-val a tőtávolság fokozatmentesen, akár menetközben is állítható.

Az Amazone szemenként vető gépcsalád tagjaira is a sok, különféle kialakítású vetőtárcsa választék miatt is, a széleskörű technológiai alkalmasság a jellemző – cukorrépa, görögdinnye, napraforgó, kukorica, lóbab, cirok, stb. – vetésében. Ennek megfelelően a mechanikus vagy hidraulikus hajtású magadagolóval szerelt vetőkocsik, vagyis a lehetséges sortávolság 45, 50, 70, 75, 80 cm lehet. Az ED sorozatú gépek Classic és Contur vetőegységekkel, vetőkocsikkal szerelhetők, a pontos és biztonságos maglehelyezést a rövid maglevezetés a Classic esetében 100 mm, míg a Contur esetében 140 mm esési magasságnak köszönhető. Az EDX sorozatnál a magleválasztás és a kijuttatás különválik egymástól (4. ábra). A pontos pneumatikus magadagolást központi magelosztódob szolgáltatja – a 6 m munkaszélességű gépek esetében az egy, míg a 9 m munkaszélességű gépeknél a 2 db központi magtartályból – a vetőelemekhez, vagyis a vetőkocsikhoz.


4. kép: A központi magtartályos szemenként vető gép magadagolása

Az ED sorozatnál az ED special műtrágyaadagoló hajtása mechanikus, míg az ED Super esetében ez hidrosztatikusan történik. Az ED sorozat tagjai egy vagy két mikrogranulátum-kijuttató egységgel szerelhető fel, ami azt jelenti, hogy egymenetben akár két teli adag mikrogranulátum is kijuttatható. Az ED sorozat műtrágyatartályainak feltöltésére csigás feltöltő-berendezés szolgál. A mag- és a műtrágya-adagolás az AMASCAN+ terminál fotocelláival ellenőrzi a teljes hajtásrendszert egészen a vetőtárcsák furatainak telítettségéig. Az AMASCAN+ rendszer 10 másodpercen belül jelzi az üzemzavart. A rendszer segítségével bármely vetőkocsi kikapcsolható.


5. kép: A szemenként vető gépek folyamatai ISOBUS terminállal vezérelhetőek és ellenőrizhetőek

Az AMATRON 3, CCI 100, vagy AMAPAD terminál ISOBUS kommunikációval biztosítja a gép átfogó ellenőrzését (5. kép).

A MaterMacc szemenként vető gépcsalád szintén számos típussal igyekszik a különböző technológiai igényeknek megfelelni. A gépcsalád vetőelemei, vetőkocsijai klasszikus kialakításúak, tárcsás nyitócsoroszlyából, paralelogramma felfüggesztésű mélységhatárolóból, „V” tárcsás vetőegységből, tömörítő- és magtakarókerékből áll. A vetőkocsik gerendelyhez történő csatlakoztatása fix vagy állítható. A vetőkocsik állítható távolságával kukorica, napraforgó vetésében 70-75-80 cm-es, míg egyéb magvak esetében 37,5-45-50 cm sortávolság állítható be. Természetesen a MaterMacc család tagjai is rendelkeznek műtrágya- és mikrogranulátum-kijuttatóval, melyek mechanikus adagolóberendezéssel vannak felszerelve (6. kép).


6. kép: A kompakt kialakítású MaterMacc szemenként vető gép

A Horsch cég a Horsch Maestro gépcsalád RC és SV típusjelű különböző, az RC 8-40-75-80 és 12.45-50 RC, valamint a Horsch Maestro SV 1630, 2420, 2422, 3115 típusú tagjait szintén a nagy sebességű, pontos vetés céljából fejlesztették. A vetőgépcsaládokat központi műtrágya- és központi nagyméretű magtartállyal építik. A gépek vetőszerkezeti kialakítása központi magadagolású és szívólevegős rendszerű, a magszállítást, vagy magtovábbítást a szívólégáram végzi az átmenőtartályhoz. A soronkénti magadagoló rendszerben a szívólégáram hatására a vetőmag a vetőtárcsák hornyaiba jut, ahol a maglesodró szerkezet hatására a vetőcsövön keresztül a magárokba jut. Az ejtőcsövekbe szerelt magérzékelő szenzorok biztonságosak, a vetőszerkezet elektromos meghajtású vetőkocsik, illetve a csoroszlyakialakítások – magas üzemi sebesség mellett – pontos vetést, és nagy területteljesítményű üzemelést tesznek lehetővé. (7. kép)


7. kép: A területteljesítmény növelése miatt nem ritka a szemenként vető gépeknél a 24 soros változat


8. kép: A nagy munkaszélességű gépek vetőkocsijai is biztonságos vetést végeznek

9. kép: A sortisztítóval szerelt vetőkocsik szármaradványos területen is biztonságos vetést végeznek

A KUHN Maxima 2 szemenként vető gépcsalád tagjai is széles sorszámválasztékkal, 3-7, 4-9-11, 12-18, 8-12, 6-7, 9-12, 3-8, 6, 6-18 mindezek különböző, 45-50, 55-60-65, 70-75-80 cm sortáv variációkkal rendelkeznek (8. kép). A KUHN Maxima 2 sorozat tagjaihoz – a vetőmag méretének megfelelő furattal ellátott – vetőtárcsákat fejlesztettek ki kukoricához, repcéhez, napraforgóhoz, szójához, valamint cukorrépához, így biztosítva a széleskörű technológiai alkalmazhatóságot. A vetőkocsik felszereltsége pedig egyaránt lehetővé teszi a művelt- és szármaradványos területeken történő biztonságos maglehelyezést, pontos vetést (9. kép). A kisebb munkaszélességű változatok műtrágya-kijuttató rendszere mechanikus magadagolású, míg a nagyobb sorszámú és munkaszélességű változatoké mechanikus adapteres, de pneumatikus szállítású. A gépeket mechanikus hajtású mikrogranulátum-kijuttatók egészítik ki.

Terjedelmi okok miatt az anyag nem teljes körű, azonban az ismertetett konstrukciós megoldások, fejlesztési irányok egyéb más gyártmányokon és típusokon hasonlóképp fellelhetőek.

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő

Tartalom közti banner a cikk végére
no