...és ismét új élet foganjon a földeken!

Ez a tavasz is úgy kezdődik, mint a többi: a gazdálkodók már túl vannak a téli tervezgetéseken, a gépek munkára készen állnak, a vetőmagok, műtrágyák, növény védőszerek a raktárban vagy beszerzés alatt. Csattognak a metszőollók, a vadkárok is számon tartva. Minden arra vár, hogy az idő foga elengedje végleg a telet, és ismét új élet foganjon a földeken.

Nem látjuk, de...

A termőföldekben az élet (melyet nem látunk) szép lassan, a hőmérséklet emelkedésével felgyorsul. A talajban élő, lakó élőlények számára a mezőgazdasági földműveléssel járó munkafolyamatok – talajmegmunkálás, növényvédő szerek használata, okszerűtlen műtrágyamennyiségek – oly mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolnak élőhelyükre, hogy ez az élőlények tömeges pusztulását okozza. De miért kell ezzel törődni? Nem látja senki, hogy a földben gond lenne... Ezek az élőlények nem tudnak kiabálni, üvölteni, nyüszíteni, nem rúgnak, nem harapnak, nem hallani és szabad szemmel nem is látni őket...


A kép forrása: http://emberiseg.hu/emberiseg/talajmegujito-mezogazdasag/

A földműves, jó gazdához méltóan, megmunkálja a talajt, elveti a magokat, kiszórja a műtrágyát. A gyomirtást követően, az esetek többségében más a betakarításig nem is történik a szántó földeken, a többit majd az idő meghozza.

Életerősítő baktériumok

Az ország meteorológiai szempontból több részre osztható. A tavalyi aszályos esztendő több olyan területen okozott jelentős problémát, ahol a vegetációs időszak alatt egyébként sem hullana jelentős mennyiségű csapadék. Így sok esetben ezeken a területeken terméskiesés volt. A termőtalajokban a vízmegtartó-képességet a talajszerkezet javításával tudjuk optimalizálni, ehhez pedig a talajban az élettevékenységet is kell javítani. A legegyszerűbb a talajok szervesanyag-tartalmának folyamatos utánpótlása, talajoltó, regeneráló baktériumkultúrák kijuttatása.


A kép forrása: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5720

A talajregeneráló baktériumkultúrák a növények gyökérzónájában élő mikroorganizmusok. Biológiai úton a talajban lévő kémiai anyagokat lebontják olyan vegyületekké, melyek a növények számára felvehetővé válnak, így táplálva azokat. Ha a talajban kevés számú vagy sérült a mikroorganizmus-kultúra, a növényeknek először a baktériumállományt kell felszaporítaniuk (saját energiájuk feláldozása során, melynek velejárója a terméskiesés, minőség romlás) a gyökérzónában, hogy ezek a mikroorganizmusok életfolyamataik révén a növényeknek a növekedéshez, termésneveléshez elegendő mennyiségű és minőségű tápanyagot biztosítsanak. A jótékony baktériumkultúrák szimbiózisban élnek a növényekkel.

Az életadó-képesség pótlása

Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható, több éven át a NÉBIH által végzett, független üzemi vizsgálatokban is bizonyítottak a BactoFil, BactoVit, BIOFIL, Mikro-Vital, NATUR MICRO, Phylazonit márkanevű készítmények. Bizonyított az is, hogy a kukorica-, sörárpa-, szója-növénykultúrákban hektáronként tonna feletti terméskiesést is okoz a talajoltó-regeneráló baktériumkultúrák mellőzése. (Az üzemi vizsgálatokról előzőekben már beszámoltunk.)

Érdemes átgondolni, hogy a legeltetett állatok jó minőségű trágyáinak elmaradásával, a talajhasználatok során, elmaradt a fontos baktériumkultúrák pótlása is. A termőtalajok energiaszolgáltató-képessége leromlott, csak a műtrágyaalapú pótlással javulás nem érhető el. A talajból kivett tápanyagot és életet pótolni olyan minőségben és mennyiségben szükséges, amilyen mértékben felhasználtuk, ám ez is csak a talajromlás megállításához elegendő. A talajok szervesanyag-tartalmát, életszolgáltató-képességét talajoltó-készítményekkel időről-időre szükséges feltölteni a fenntartható gazdálkodás alapjainak részeként.

Energia- és víztakarékos gazdálkodás, a befektetések biztosabb megtérülése, magasabb hozam eléréséért, a modern agrárhétköznapok valóságában – ez a talajoltás-regenerálás.


László Enikő

Tartalom közti banner a cikk végére
no