A bálabontás-kiosztás technikai lehetőségei

Borítókép
Az utóbbi egy-másfél évtizedben jelentősen bővült a bálabontó-kiosztó, illetve aprítóeszközök kínálata.

Ma már a kialakítás, az üzemeltetés módja, illetve a munkagép-csatlakoztatás szempontjából is többféle konstrukció elérhető – ezeket szedtük egy csokorba cikkünkben.

Késes-kalapácsos bontók

Alapvetően az aprítás, illetve a bontás módja szerint csoportosíthatjuk különböző kategóriákba a bálabontókat. A késes-kalapácsos rendszerű bálabontók általában dézsás tartállyal készülnek, melyekbe a bálát traktoros homokrakodóval helyezik. A dézsa palástlemezébe épített bálafogó lemezek a bálát megragadva, fogaskoszorú segítségével forgatják a dézsa alján elhelyezett, adagolóbordákkal kombinált, vízszintes tengelyű, késes-kalapácsos aprítótengely felett. A 4-6 cm-es hosszúságra felaprított szálasanyag rostán keresztül, kihordó elevátor segítségével másik kiosztó kocsiba üríthető, vagy kompaktabb modelleknél ürítő csatornán, illetve oldalra kiosztó hevederen keresztül, vagy az etetés helyére kiosztható, vagy szalma terítés esetén dobóventillátoros kifúvó csatornával teríthető.

E kompaktabb építésű változatok közül olyan is elérhető, amely billenthető dézsával rendelkezik, és önrakodó kivitelű. Ezek ideálisak kisebb létszámú szarvasmarhatartó telepeken a bálabontásra kiosztásra.

Bálabontó-terítő almozás közben

Késes bontóhengerrel szerelt, dobóventilátoros kivitelű bálabontó-kiosztó

Univerzális megoldások

Az egyszerűbb felépítésű nagyobb teljesítményű, univerzálisabb bálabontó, -aprító, -kiosztók a késes-tárcsás rendszerű aprítószerkezettel szerelt változatok. Általában 5-15 cm-es vágáshosszúsággal dolgoznak, meghajtásuk leggyakrabban a traktor teljesítmény leadó tengelyéről történik, de vannak teljesen hidrosztatikus hajtású kivitelek is.

Kifejezetten hengeres bálák bontására aprítására és terítésére szolgáló függesztett, dézsás rendszerű (Tomahawk), változatnál a dézsa alján helyezték el az dobólapáttal kiegészített, aprítást végző késes-aprítótárcsákat. A nagy fordulatszámon forgó tárcsák dobólapátjai továbbítják a felaprított terményt, amely az állítható kidobó csatornán keresztül vagy kiosztásra, vagy pedig terítésre kerül, aszerint, hogy etetésről vagy almozásról van szó. Alacsony teljesítményigényű, egyszerű, ideális eszközök a kisebb állattenyésztő gazdaságok etetési és almozási feladataira. Egyetlen hátránya, hogy a bála kiosztóba való rakodásához, külön rakodógép szükséges.

Késes aprító-bontó hengeres, megoldású, önrakodó konstrukciók már a hetvenes évektől léteztek itthon. Ezek a gépek a dézsás, függőleges megoldással szemben a bálát palástjánál körbe forgatva aprították fel, és oldalra kihordó csigával osztották ki a takarmányt. Nagy előnye volt az ilyen gépeknek, hogy egyszerű, hidraulikusan emelhető bálavilla segítségével önrakodására is képesek voltak. Ma már ez a konstrukció nem érhető el a piacon, de itthon is sok munkába állt ezekből, főleg a Hesston StackProcessor-10 magyar klónjából, a Nyíregyházi Mezőgép által gyártott BBA és BBA-s bálabontó kiosztókból.

Dobóventilátoros és vontatott kivitel

A napjainkban széles körben elterjedt megoldású bálabontó-konstrukciók, a hengeres és szögletes nagybálák aprítására egyaránt alkalmas, késes bontóhengerrel szerelt, dobóventilátoros kivitelűek. Itt léces-láncos szállítószalag továbbítja a tartályba emelt bálát a késes aprítóhengerek felé. Az egyszerre tartályba emelhető bálaszám befogadó kapacitástól függően egy vagy két bála is lehet.

Szinte kivétel nélkül a traktor teljesítmény leadó tengelyéről kapják a meghajtást és a traktor-munkagép kapcsolatot tekintve, az állatállomány és a gazdaság méretéhez igazítva függesztett vagy vontatott kivitelben érhetők el. Ezeknek az eszközöknek nagy előnye, hogy általában önrakodó kivitelűek, így külön rakodót és plusz élőmunkaerőt nem igényelnek. Ha csak zömmel etetésre, szeletelő rendszerű, fixkamrás bálázóval készített, lazább szerkezetű bálákat szeretnénk kiosztani, akkor a legegyszerűbb szalagos rendszerű bálakiosztókat érdemes alkalmazni. Ezek a kötözőanyaguktól megfosztott hengeres bálák visszatekerésének segítségével az etetőhelyre történő adagolását végzik.

Függesztett, dézsás, késes-tárcsás rendszerű bálabontó


A hengeres bálát visszatekerve kiosztó, hazai gyártású eszköz a 90-es évekből

Önrakodó, illetve külön bálarakodást igénylő kivitelben egyaránt készülnek, és traktor +/– munkagép-csatlakozás tekintetében már nem csak traktorhoz kapcsolva, hanem különböző önjáró, illetve rászerelt homlokrakodógépek gémjére is csatlakoztathatók hidrosztatikus meghajtással működtetve. A több esetben tüskés lécekkel szerelt, egy vagy kétléces-láncos kiosztószalag a bálakészítésnél föltekert szálasanyagot – a tekeredéssel ellentétes irányban – lebontja. Mivel a traktor a lehordószerkezet kiosztási sebességével közel arányos tempóval halad előre, így a bálabontó-kiosztó a lefejtett bálapalástot az etetőhelyre rendhez hasonló formában rakja le.

A komolyabb vontatott kivitelű gépek egyszerű, hidraulikusan mozgatható, karos bálabeemelő villa segítségével valósítják meg az önrakodást.

Azért, hogy az ilyen konstrukciójú bálabontók felhasználási területét bővítsék, és ne csak etetésre, hanem almozásra is tudják alkalmazni a felhasználók, a függesztett modellek különböző szalmaterítő hengerekkel, illetve hajtott terítőtányérokkal is kiegészíthetők opcióban.

A szenázs, illetve a változókamrás hevederes bálázókkal készített tömörebb bálák bontására ma már egész egyszerű szerkezetű és működésű eszközök is rendelkezésre állnak. Ki kell emelni, hogy ezek a gépek csak a megbontást valósítják meg, a kiosztásra nem alkalmasak. Ezek az eszközök a traktor hátsó hárompont-függesztő szerkezetére csatlakoztathatók és a bontást hidrosztatikusan vagy teljesítmény leadó tengelyről hajtott, alternáló mozgású vágóberendezéssel végzik el, melyet az emelőkarokkal ellátott munkagép felső csukló részén helyezték el.


Alternáló mozgású vágóberendezéssel végzi a bontást a képen látható egyszerű munkagép

A bálaszétbontás talán legprimitívebb eszközének számítanak a hárompont-csatlakoztatású bálaletekerő karpárok, amelyek karjai végén egymással szembe állított, tüskés szorítótányérok találhatók. A szorítótányérokkal szerelt, hidraulikusan mozgatható karok segítségével a bála két végét a középpontjainál megfogják, és a talajra eresztve a traktor előre haladása közben a bálába préselt takarmányt letekerik. Ez sem alkalmas kiosztásra, de a bálabontás műveletét jelentősen megkönnyíti. Ideális az alacsony létszámú, kis állattartó gazdaságban a bálás takarmányozás megkönnyítésére, élőmunka igényének csökkentésére.

Mint ahogy összeállításunkból is kitűnik, napjainkban már mind kialakításban, mint pedig kapacitásban igen széles kínálatból válogathatnak a felhasználók, az állatlétszám és a tartástechnológiához legoptimálisabban igazodva.

Farkas Imre

Tartalom közti banner a cikk végére
no