Az őszi kezelés jelentősége a repcében

Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a káposztarepce őszi lombtrágyás kezelése jelentősen megkönnyíti a tavaszi indulást. Lassan már tendenciává válik, hogy a tavasz beköszöntével elzárják az égi csapokat. Hiába melegszik az idő, adott a kellő mennyiségű napfény, és víz hiányában a repce nem tudja produkálni a kellő növekedési erélyt. Azok a gazdák, akik az ősszel egy egységes, homogén növényállományt hoznak létre, azok nagy előnyre tehetnek szert a jó idő beköszöntekor. A megfelelő tápanyagok kijuttatásával stimulálni tudjuk a gyökérnövekedést, ami a növény számára hatékonyabb vízfelvételre ad lehetőséget. Az őszi kezelés ezen kívül jó télállóságot biztosít, amit a kemény fagyok beálltakor fog meghálálni a növény.

A foszfor és a kálium szerepe

De hogy mit is tartalmaz egy jól beállított őszi lombtrágyás kezelés? Szükség van az induláshoz elengedhetetlen foszforra és káliumra, amelyet talajon és levélen keresztül is pótolhatunk. Természetesen előbbi jóval nagyobb hatóanyag-mennyiséget tesz lehetővé, de a lombon keresztüli pótlás mellett biztosan nem fog a tápanyag lekötődni, kimosódni, elveszni. A foszfor az energiatermelő folyamatokban, valamint a generatív szervképzésben (virágzat, termés) játszik szerepet; nélkülözhetetlen a növények kezdeti gyors fejlődéséhez és később az elágazások, virágok, valamint a termés képzéséhez, illetve a fejlődés korai szakaszában segíti a gyorsabb gyökérképződést.

A repce zöldtömegének fejlesztése jelentős káliumfelvételt jelent. A jó kálium-ellátottság javítja a repce stressztűrő- valamint betegségekkel szembeni ellenálló-képességét, télállóságát és az aszálytűrést is. Amennyiben az elővetemény által visszahagyott szalma- vagy szármaradványok lekerülnek a területről akkor – elsősorban homok, vagy homokos vályog talajokon – különösen ügyeljünk a káliumpótlására. A növények jó kálium-ellátottsága kritikus eleme a termesztésnek, mert fokozza a télállóságot, hiányában a kifagyás veszélye jelentősen megnőhet. A kálium elsősorban a növény vegetatív szerveiben található, növeli a szárszilárdságot, hiányában a sztómazáródás folyamatában zavar támad, ami hervadáshoz vezethet.

A meghatározó nitrogén

A nitrogén a teljes termesztési folyamatban alapvetően meghatározza a növények vegetatív tömegét és terméshozamát. A termesztés során a több részletben történő nagy adagú nitrogén-kijuttatás jelentősen növeli a termésmennyiséget, de gyakran negatív hatással van az olajtartalomra. Ennek oka az, hogy a nagyobb nitrogéndózisoknak köszönhetően a repce több fehérjét épít be a termésbe, így valamelyest csökkenhet az olajtartalom. Ez a hatás levélen keresztüli mikroelem-trágyázással tompítható.

Stimulál, fejleszt a bór

A repce töretlen őszi fejlődéséhez, valamint, a virágzás során a jobb terméskötéshez bórra is szüksége van. Ez az elem nehezen mozog a növény idősebb részeiből a fiatal hajtások felé, ezért pótlása külön hangsúlyt kap. A bór stimulálja a generatív folyamatokat, a pollentömlő hajtását és fejlődését, fokozza a sejtfal stabilitását, és ez által elengedhetetlenül szükséges a növények életében. Hiányában csökken a megtermékenyülés, akadályozott a kötődés. A bórral jól ellátott növény jobban tűri a szárazságot. Esszenciális mikroelem lévén jelenléte valamennyi kultúra számára létfontosságú, különös tekintettel az olajos növényekre, így a repcére is. Ezen felül meghatározó szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, valamint a gyökér- és szállítószövetek kialakításában.

Segítő savak

A fenti tápelemek még hatékonyabb felszívódásának érdekében használhatunk természetes komplexképzőket. Ilyenek a humin- és fulvosavak, amelyek segítenek a kevésbé mobilis tápanyagokat mobilissá tenni. Azonkívül, hogy jó vivőanyagok, képesek a növény stressztűrő-képességét és télállóságát javítani.

A huminsavak, mint természetes komplexképzők, a növények számára folyamatosan felvehető állapotban tartják a tápanyagokat. Stresszhatások idején (csírázás, virágzás, termésnövekedés, érés, átültetés), mikor a növényeknek rövid idő alatt sok energiára van szükségük, a biológiailag aktív huminsavak sejtlégzést katalizáló hatásának köszönhetően pótolják a szükséges energiát, és segítenek a tápanyagok hatékony felvételében. A növény cukor- és vitamintartalma nő a fotoszintézis és a tápanyagok beépülésének fokozása révén. A huminsavak alkalmazása javítja a termés eltarthatóságát, szállíthatóságát, ízét, színét és a méret egységességét. A minőségi hibás termékek aránya csökken. Emelkedik a termés szárazanyag-tartalma.

Tánczos István, Bödör Bence

Tartalom közti banner a cikk végére
no