Ahol egy termék vagy szolgáltatás ingyenes, ott az áru TE vagy!

Borítókép

Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk a világ és benne a mezőgazdaság változásairól, illetve az Agrofil által adott válaszokról.

Mindenekelőtt azt szeretném megtudni, hogy mi a véleménye a világ változásainak irányáról?

– 30 évvel a politikai és gazdasági rendszerváltás után a világ és Magyarország egy újabb korszakhoz, újabb változáshoz érkezett. A reformok az élet minden részére, így a mezőgazdaság területére is kiterjednek. A jelent a hagyományos értékek tagadása jelenti, a jövőt a határtalan fantázia a digitalizációban festi le. Átmenet idején a jelen a félmegoldások korszaka. A múlt értékeit, az elkövetett hibák miatt, az előnyeivel együtt, a „fürdővíz és a gyermek” mintájára kivezetjük (kiöntjük). A keletkezett űrt sokszor „frissen sütött” innovációkkal töltjük fel, melyek általános jellemzői, hogy a megszületett ötletek jelentős része – természetüknél fogva – szellemi szemét, és a piacról eltűnik vagy meg sem jelenik. Némelyeket marketingerőtere lebegtet az üzletfolyam hordalékaként. Ezt tudják a befektetők is, hiszen ezeknek az ötleteknek a „megreptetésére” tőkejövedelmet (puhapénzt) kockáztatnak, amelynek ha jelentős része el is vész, ez a befektetőnek nem fáj, hiszen nincs mögötte konkrét erőfeszítés.


1. a probléma táblaszinten

2. Módszertan kidolgozása és kivitelezése a probléma megoldásra + videó a kivitelezésről


3. Az eredmény. Háttérben a hatékony, előtérben a kezelt, de hatástalan megoldások

Az új ötlet fejlesztésének és megtérülésének gyorsnak kell lenni, hogy a befektetői bizalom megmaradhasson. A határidőkényszer és a fejlesztési költségek optimalizálása kikényszeríti azt, hogy a fejlesztések a piacon (a vásárlónál) is folytatódjanak. Az adott input vagy szolgáltatás félkész termékként kerül bevezetésre, így az új innováció kifejlesztése már a vásárló erőforrásait is igénybe veszi. Korábban hatásos, de „eretnekké” vált megoldások helyét szerencsés esetben „nullszériás” innovációk veszik át, melyek ugyan megfelelnek a kor elvárásainak, de hatékonyságuk messze elmarad a megszokott megoldásokétól. A termelő tehetetlenül áll a sokasodó kihívások előtt. Sokszor megkérdőjelezhető az innováció hatékonysága gazdasági (termelői) oldalon. Vagy a termék ugyan tudná az elvárt hatékonyságot, de lehet, hogy hatékony alkalmazásának feltételei – a gyors piacra lépés miatt – a változó körülmények között kidolgozatlanok.

Hogyan látja a digitalizáció helyzetét ebben a környezetben?

– Létezik az a mind jobban körvonalazódó elmélet, amely szerint a digitalizáció, a Big Data és a mesterséges intelligencia (MI) mellőzi majd a más típusú tudást és a tudást hordozó embert. Tény, hogy az ember közreműködése bizonyos ismétlődő, rutin feladatokból már ki is került, illetve az is prognosztizálható, hogy a jövőben egyes szakterületeken a mesterséges intelligencia akár egyeduralkodóvá is válhat.

Az „MI” is más tudományterületek adatait optimalizálja a digitalizáció útján – nem is eredménytelenül –, de ez MA, a „folyamatos jelenben”, a valós problémamegoldások szintjén NEM TART SEHOL. A kérdések sokkal számosabbak, mint a válaszok. Ez a cikk a jelenben íródik, a MA problémáinak megoldásaira keresi a lehetőségeket. Ma a földről, a földön járó ember perspektívájából nézve az adatgyűjtés, az adatbányászat fázisát érzékelhetjük, természetesen nem elfeledve azt a tényt, hogy a háttérben nagyon komoly, az új világot megalapozó alap- és az alkalmazott kutatások is gőzerővel folynak.

Több szempontból is gyorsan változó, ebből következően átmeneti jellegű időszakot élünk. Milyen tipikus sajátosságok mutatkoznak a mezőgazdasági termelés terén?

„Ahol egy termék, szolgáltatás vagy alkalmazás ingyenes, ott az áru TE vagy!” – szólt a 70-es években egy figyelemfelhívó szlogen az Egyesült Államokban. Az is egy átmeneti időszak volt, a marketing erőteljes felfutásának időszaka, és ha más szempontok szerint is, de szintén átmeneti időszakot élünk. Ez igényli az átmeneti, átsegítő megoldásokat. Az átmeneti időszak hosszát nem ismerjük, de az most már nagyon fáj, hogy a megszokott hatékony megoldásokat a „korszellem” kicsavarja a kezünkből, és a keletkezett űrt „vattamegoldásokkal” tölti fel, amit aztán a kreatív marketing transzformál át a tudatunkban hatékony megoldássá. Ez a „mezőgazdasági antidepresszáns” is csak addig hatékony, amíg a támogatási rendszer és az elfogadható terményár kettős fájdalomcsillapító kombinációja a háttérben segíti megalapozni a „bódulatot”. A helyzet a jövőre nézve nem rózsás. Nem akarok senkiben félelmet kelteni, és egyik termelőtársamnál sem kívánom elrontani a mának, a pillanat megélésének élvezetét. Ezért nem sorolom az aggodalmaimat, amelyek beárnyékolhatják ezt a – történelmi léptékben nézve pillanatnyi – jólétet, egyes esetekben már-már szakmai nihilt. Mindenki vegye le a saját napszemüvegét (még mielőtt az hályoggá fejlődik), vizsgálja meg a horizonton tornyosuló felhők jóslatait, és következtessen a jövőbeni helyzetre!

Milyen választ ad az Agrofil a termelők helyzetének biztonságosabbá tétele érdekében?

– Nos, mivel csontomig hatol a hatástalanság kínja (pl. drótféreghelyzet, 2019), szükség van az előremenekülésre. Szeretnénk egy összetartó, tartós szakmai közösséget építeni, melyben a termelők, a komfortzónájukat elhagyva, saját kezükbe veszik – a termelésen túl – a hézagos innovációk kifoltozását, megismerik és saját helyükön kezelik a rendelkezésükre álló új megoldásokat vagy az új és a régi, de még engedélyezett technológiák hatékony kombinációit.

Agronómiai kísérletek üzemi elvégzése -példa

A V1 hibrid a gyenge(!) termőzónában az adott termőhelyen és évjáratban 90 ezer/ha tőszámnál érte el a termés-optimumát 14 tonnás termésszinten, kedvező évjáratban, míg a jó és közepes termőzónában nem rendelkezik tőszám reakcióval. A V2 hibrid az adott évjáratban és termőhelyen 90 ezer tő/ha esetén érte el a termés-maximumát minden termőzónában, amely mértéke minden zónában alulmaradt a másik genotípus termőképességével szemben. (Két zónában még az alacsony tőszámok is jobban teljesítettek a V1 hibridnél.)

Természetesen nem titkolva a „nyereségvágyat” és az „előre megfontolt szándékot”, azokat a kísérleti kapacitásainkat és tapasztalatainkat szeretnénk ebbe a közösségbe felajánlani, amelyek a jövő közös fejlesztéseit, tesztjeit megalapoz-hatják. Sok minden változik, és még több minden fog változni, amely változásokhoz meg kell találni a megoldásokat. Ezek a válaszok nem felülről vagy kívülről fognak érkezni, ezt a közösség tagjainak kell együtt „kiizzadniuk”. Fontos, hogy a fejlesztés az értékesítéstől független legyen, a benne résztvevők az ügy iránt legyenek elszántak.

Ma, bőség idején a jövő jó, valóban hatékony és takarékos megoldásainak a megtalálására költeni sokkal könnyebb, mint szűkös kényszerhelyzetekben.

Az AgroFIELD Termelői Clubba keressük azokat a gazdaságokat, akik a rendszerbe lépve, területeikkel, rendelkezésre álló erőforrásaikkal és befizetéseikkel létrehoznak egy független szakmai információs és fejlesztési rendszert. Itt sem a méret a lényeg, nem kell, hogy sokan legyünk, annál fontosabb, hogy legyünk elkötelezettek, és évente ne sajnáljunk néhány ezer forintot hektáronként azért, hogy mindig saját, piacfüggetlen válaszaink legyenek a folyamatosan újratermelődő kérdések világában.

Mit tud nyújtani az AgroFIELD Termelői Club?

A Club az alábbiakban áll a termelők szolgálatára:

  • a rendszer megszervezése, működtetése, irányítása,
  • kísérleti tapasztalatok átadása,
  • kísérleti eszközpark biztosítása,
  • módszertan,
  • értékelés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás,
  • kisparcellás és üzemi kísérletekben kimért, független kísérleti eredmények,
  • távlatokban kidolgozott technológiák,
  • a fejlesztésben, a kemény munkában jártas, rugalmas, nemzetközileg is ismert és elismert kreatív CSAPAT. Nem agyaghadsereg, hanem egy ütőképes, összeszokott, összetartó, egymásért és a jó partnerért vállvetve küzdő valódi CSAPAT,
  • az újdonságok és trendek nyomon követése, tesztelése,
  • független, a szakmára és a tényekre fókuszáló szakmai utak,
  • színvonalas szakmai anyagok és rendezvények,
  • valós megoldások, a tévutak kizárása,
  • szakmai érvek és tények, a „tűznyelők” távoltartására.

Egy másik hasznos példa.

A légifotón látható „giga”-kísérlet fő kérdése: milyen agronómiai megoldás-kombinációkkal lehet a bőtermő búza fajták/hibridek beltartalmi értékeit javítani?

A kísérlet kezelései: 20 búzafajta/hibrid vizsgálat négy nitrogéndózis, 3-féle lombtrágya- és két biostimulátor-kezelés vizsgálata négy talajtípuson, három évjáratban.
A válaszok: melyek a legjobb kezeléskombinációk; a fajták/hibridek milyen körülmények között teljesítik a kívánt elvárásokat; az őszibúzafajták/hibridek nitrogénválaszai évjáratonként és talajtípusonként.

Kiket várnak az AgroFIELD Termelői Club tagi körébe? A Club mit vár el a tagjaitól?

– A szakmájukra és munkájukra igényes, az újdonságokra nyitott termelőket vár a Club, akik türelmet és együttműködést tanúsítanak a közös munkához, a hasznos információk megszületéséhez. Mindez az eredmény összesen évente hektáronként néhány 10 kiló műtrágya vagy fél adag „varázspor” árának megfelelő összegért elérhető.

Hol lehet csatlakozni és bővebb információhoz jutni?

– Személyesen a Testközelben szeptemberben elnevezésű AgroFIELDshow szántóföldi rendezvénysorozaton, illetve az Agrofil-SZMI Kft. honlapján (agrofil.hu), valamint az iroda@agrofil.hu email címen is várjuk a jelentkezéseket.

Köszönöm a beszélgetést!

Kovács László

Tartalom közti banner a cikk végére
no