Agrárkockázatok enyhítése magasfokon

Magyarországon a mezőgazdasági termelésben érdekelt gazdaságok meglehetősen különböző módon gondolkodnak az időjárási kockázatok hatásainak enyhítéséről, illetve annak szükségességéről. Felvetődik a kérdés, hogy azok a termelők, akiket ez testközelből érint, rendelkeznek-e kellően alapos ismeretekkel arról, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és azokkal hogyan tudnak élni.

Kártérítés vagy jégkár-enyhítgetés?

Az elmúlt 5 év átlagában a kárenyhítő juttatásként a kárenyhítési rendszerből jégkárokra kifizetett összeg csupán 15% körüli arányt képviselt az egyéb káreseményekre – például az aszály-, fagy- vagy viharkárokra – jutó összegekhez képest. Ezzel szemben a biztosítók a teljes kárkifizetés 85%-át fizetik rendszerint jégkárokra. Ez az eltérés beszédes, illetve alapvető működésbeli különbséget mutat a két rendszer között. Az ok nagyon egyszerű. A kárenyhítési rendszer egyszerűen nem jégkárokra van optimalizálva. Ez az eltérés abból adódik, hogy a jégverés által okozott károk a biztosítói adatok alapján az esetek 60%-ában 30% alatti hozamcsökkenést okoznak. Ha valaki egy picit beleássa magát a kárenyhítési rendszer jogszabályi hátterébe, akkor világossá válik, hogy az adott növény üzemi szintű, minimum 30%-os hozamkiesés kritériuma alapján igen kevés esély lesz arra, hogy értelmezhető kárenyhítést fizessen az állam, ahhoz képest, mit nyújtana egy növénybiztosítás. Márpedig a fenti feltétel pusztán a jéghegy csúcsa a kárenyhítési rendszer számítási metódusát ismerve.

Tekintettel arra, hogy a gazdatársadalom 94%-a – egy nem olyan régen végzett kutatásunk szerint – a jégverés okozta károkat tartja elsődleges veszélyforrásnak, az mindenképpen tanulságos, hogy saját tapasztalatuk ellenére sokan rábízzák magukat a kárenyhítési rendszer szolgáltatására jégkárok kapcsán is. Hiszen köztudott, hogy Magyarország földterületeinek csupán felére kötnek növénybiztosítást, jócskán alatta maradva a nyugat-európai országok átlagának, ez egyébként körülbelül 16-18 ezer szerződést jelent évente. Ezzel szemben 74 ezer regisztrált termelő van jelenleg a kárenyhítési rendszerben, akiknek 79%-a saját válaszuk alapján vagy nincs tisztában a működésével, vagy egyszerűen nem tud megfelelni a követelményeknek kárkifizetés érvényesítésére. A maradék 2/3-a pedig saját elmondása szerint keveset kap.


Repce 100%-os jégkár

Megötszörözhető kártérítés

Ha kiszámoljuk, hogy az elmúlt évek alapján kifizetett körülbelül 7 Mrd Ft összegű éves kifizetés hozzávetőlegesen 100 ezer forintot jelent egy gazdára vetítve, akkor nem tehetjük meg, hogy a számítást ne végezzük el a biztosítói rendszerben is, ahol az évente kifizetett károk volumene is hasonló összeget képvisel, sok év átlagában 7-8 Mrd forint körül mozoghat. E szerint a biztosítók körülbelül 500 ezer forintot fizetnek ki átlagosan szerződésenként, tehát 5-ször annyit, mint a kárenyhítésben, vagy esetleg 5-ször többen kapnak ugyanakkora összeget. De van még egy adalék ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik a biztosítatlanság körül. Mégpedig az, hogy a kárenyhítő juttatást évente igénybe vevő körülbelül 4 ezer gazda ¾-e nem rendelkezik a növényére valamilyen jellemző káreseményre szóló biztosítással. Így az a nem kívánatos helyzet áll elő, hogy a kifizethető összeg 50%-át kapja csak a teljes összeg helyett. Ha figyelembe vesszük, hogy az állam díjtámogatás gyanánt visszatéríti a biztosítási díjak 40-65%-át, a 2018-as évet alapul véve ez azt jelenti, hogy lemondtunk akár 100 hektár búza, kukorica vagy napraforgó jégbiztosításának fedezetéről. Ehelyett jobban tettük volna, ha biztosítunk, mert előbb utóbb úgyis elveszítjük azt az összeget, amit biztosításra fordíthattunk volna, biztosítással viszont 5-szöröztük volna a kártérítés nagyságát.

Ezek nyilván kiragadott példák, de jól tükrözik a termelők felének viszonyulását a kockázatcsökkentés kérdéséhez, amire számtalan befolyásoló tényező van hatással. Legyen az adott gazdaság gyenge jövedelemtermelő képessége vagy akár a gazda kockázattűrő mentalitása, esetleg mindkettő. Kérdés, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között megvalósuló gazdálkodás meddig marad életben a fenti hozzáállás fenntartásával.

Egy picit jobb a helyzet tavaly május óta, mivel beüzemelték a JÉGER-t, vagyis az állami talajgenerátoros jégkár-enyhítő rendszer. A kezdeményezés szükségszerű, de hatékonyságáról egyelőre nincs értelme nyilatkozni, ugyanis egyrészt nincsenek kontroll területek, másrészt 5-10 év távlatában vonható le következtetés, hogy milyen mértékben volt képes a károkat enyhíteni, tehát a statisztikák fogják megadni a válaszokat. Egy dolog viszont biztos: megbízható védelmet csak biztosítással kombinálva lehet elérni, a díjak ebből következő csökkenése pedig rövidtávon hiú ábránd, ha be is következik, azt kizárólag a piaci körülmények és a verseny fogja generálni.

Napvilágot láttak olyan elméletek is, hogy a földre már eső formájában érkező, de a felhőzónában még szilárd halmazállapotú jégkristályokat oly mértékben érinti a beavatkozás, hogy csapadékhiányt idéz elő. Ennek fizikáját nem ismerjük pontosan, viszont az aszálykárok biztosítási szempontból történő megítélését igen.

Aszálykárok aktualitása

A 2018-as év aszályosnak bizonyult, ami meg is mutatkozott a kártalanításra beadott kérelmek számában, ebből pedig a termelők terület arányosan közel 50%-ban aszálykárt jelentettek. Az aszálykárok térítése szempontjából is jelentős különbségekről beszélhetünk a két rendszer között. Illetve a konstrukciók bizonyos elemei, mint az önrészek, jelentősen eltérnek egymástól, akár a kárenyhítés javára, azonban vannak olyan egyéb kritériumok is, amik kedvezőbb megítélés alá esnek egy biztosításban.

Érdekes dolgot vet fel, hogy a kárenyhítési rendszer ahhoz viszonyítja a hozamkiesést – és ennek megfelelően az aszálykár-jogosultságot –, hogy az egységes kérelemben számolt referenciahozamhoz képest keletkezett-e az adott növényállományban üzemi szintű, legalább 30% hozamkiesés. Méghozzá azt, hogy mi történik egy évben közel 100%-os jégkárt szenvedett ültetvény referenciahozamával, amelynek a termése még a következő nem káros évben is jelentős visszaesést mutat az előző évi esemény miatt. A következmény az lesz, hogy a kárenyhítési rendszerből aszálykártérítést, csakúgy, mint tavaszi fagykár térítést, gyakorlatilag lehetetlen lesz igénybe venni. Itt különbség van biztosító és biztosító feltételei között is, mivel nem azonos a biztosításban megadható hozamértékek szabályozása sem. Az sem mellékes információ, hogy a biztosítótól kártérítésként kapott összeg levonásra kerül a kárenyhítő juttatásból.


Szőlő-jégkár

Megtérül-e a biztosítás?

Számtalanszor merül fel a termelőkben a kérdés, hogy meg fog-e térülni a biztosításuk. A válasz abban rejlik, hogy mi az elvárásunk az üggyel kapcsolatban. Sok gazda jobban fél attól, hogy sohasem térül meg a biztosítása, mint magától a kártól. Az elvárásnak célszerűen nem arra kell irányulnia, hogy mikor kapjuk vissza a pénzünket, mert az eleve feltételez egy káreseményt, hanem inkább arra, milyen biztosítást kötöttünk, hol kötöttük és milyen támogatást kaptunk mellé a tanácsadónktól, ami garantálni tudta a biztosítói szolgáltatás maximumát.

Létezik a piacon már olyan alkuszi szolgáltatás, ami arról szól, hogy a termelő a biztosítása mellé igénybe vehet kárszakértői kompetenciával rendelkező tanácsadót, aki meg tudja állapítani a kár valósághoz közeli mértékét, a kár valós okát. Ez az igazi értéke egy növénybiztosításnak, hogy a sokszor szubjektív kármegítélést szakavatott szemek felügyelik-e, vagy rábízzuk magunkat egy nem feltétlen tudatosan végrehajtott, de felületesre sikerült biztosítói kárszemlére, ahol milliók csúsznak el amiatt, hogy nem megfelelő a kárrendezés minősége. Kijelenthetjük, hogy ez az igazi megtérülése egy növénybiztosításnak.

Mennyit fizet a biztosító, és mennyit fizetünk mi?

Amióta feltalálták az önrész intézményét, tudjuk, hogy a kár egy részét mi fizetjük, tehát kármegosztást alkalmaz a biztosító, úgy, ahogy az állam is. Jellemzően minél nagyobb mértékben viselteti velünk a kárt, annál kevesebbet kell érte fizetnünk, persze az adott kárfajtán belül. Ugyanis amíg egy jégkárt ki lehet 90-100%-ban fizetni, addig egy tavaszi fagykárt csak 1-50%-ban, ráadásul lényegesen többe fog kerülni, mint egy jégbiztosítás. Ez azért van, mert amíg a jégverés általában lokális jellegű, addig a fagy- vagy akár az aszályjelenség általában országrészt elborító kiterjedésű. Vagyis a kettő nem eshet egy megítélés alá, így fontos, hogy a gazdának ne legyenek irreális elvárásai a kártérítést illetően. Ha össz üzemi szinten csak 1/5 termést tudott betakarítani, akkor a meg nem termett rész egészét biztosan nem fogja tudni kifizettetni sem a biztosítóval, sem a kárenyhítési rendszerrel.

Hol kötnek a gazdák?

Egy tavaly év végén kiadott kutatás szerint is folyamatosan zajlik a digitalizáció a mezőgazdaságban, és elsősorban a mobil számítástechnikai eszközök használata javára látszanak dinamikusan fejlődő trendek. A folyamat erősödik közvetlenül a termelésben, de erőteljesen jelen van a döntéshozatal fázisaiban is. Manapság már nemcsak arról beszélhetünk, hogy a kárszakértő GPS segítségével azonosítja vagy méri fel a területeket, hanem arról is, hogy egyes biztosítók szakemberei a helyszínen táblagépen betáplált kárképek alapján mondják meg a kár nagyságát.

De nemcsak a kárrendezésben, hanem az ajánlatadási és szerződéskötési folyamatokban is megjelentek már egy ideje a digitális technológiák. Bár felmérésünk szerint minden 3. gazda a személyes biztosításkötést részesíti előnyben, erős igény mutatkozik az alternatív megoldásokra. Van olyan agráralkusz cég, amely nemcsak a díjakat hasonlítja össze egy online portálon, hanem azt is kiszámolja a gazdának, hogy melyik biztosító fizetné a legtöbbet egy adott kárszituációban. Nem véletlen, hogy előszeretettel használják a termelők ezeket az online csatornákat a tájékozódásra, hiszen saját elmondásuk szerint is 4-ből 3-an kötöttek már életükben biztosítást valamilyen webes felületen.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy nincs értéke a személyes találkozóknak. Sőt, a biztosítás bizonyos fázisaiban ez elengedhetetlen. Inkább arra kell törekedni, hogy egy olyan hatékony tanácsadói rendszer álljon a gazdálkodók szolgálatába, ami a legmagasabb szakmai és technológiai elvárások mentén, de a személyességet szem előtt tartva szolgálja ki az öngondoskodásra nagyobb hangsúlyt fektető gazdatársainkat.

Surmann Árpád
agrárbiztosítási szakértő,
Agrisk.hu, Karszemle.hu portálvezető
Első Agrárbiztosítási Portál Kft., Kalocsa

Tartalom közti banner a cikk végére
no