2018: egy különleges évjárat a szőlő növényvédelmében

Mitől különleges évjárat a 2018 a szőlő növényvédelmében? Több tényezőt is fel lehetne sorolni, de talán a legfontosabbat emeljük ki. Több mint 100 esztendeje volt olyan évjárat, hogy a szőlő fakadása és virágzása között csupán 30 nap telt el. Normál évjáratban a fakadás március vége - április közepe, a virágzás pedig május vége - június eleje, vagyis 60 nap különbség.

Mi okozta ezt az extrém rövid időintervallumot?

A kiváltó okok közt egyértelműen az utóbbi években tapasztalható klimatikus tényezőket emelhetjük ki. A napi középhőmérsékletek átlagát vizsgálva az április 5,040C-kal, míg a május 2,50C-kal volt magasabb, mint 2017-ben, de ez a tendencia igaz akkor is, ha egy ötéves periódust vizsgálunk. Egyébként a július hónap kivételével minden egyes hónapban a napi középhőmérséklet átlaga magasabb volt, mint az előző öt esztendőben.

Pár gondolat a csapadékról

Általánosságban elmondható, hogy jelentős (több tízszeres) különbségek alakultak ki mennyiségben a borvidékek közt, illetve a csapadékok intenzitása is nagyon heterogén az utóbbi években. A február, március, június csapadékos volt, ha az elmúlt kilenc évet vizsgáljuk, míg a vegetációban a többi hónapról elmondható, hogy átlag körüli csapadék esett országosan.

Az időjárás hatása a szőlő fejlődését egyértelműen befolyásolta

A fakadás április közepén (04.10-15.) történt, majd a már említett klimatikus tényezők miatt (meleg április és május) és a talajban lévő víznek köszönhetően (csapadékos február, március) rendkívül intenzív növekedés következett. A fürtmegnyúlás már május elején bekövetkezett, ami azt eredményezte, hogy az első kezelések ebben a fenológiai stádiumban történtek. Így teljes egészében kimaradt a „valódi első kezelés” a 15-20 cm hajtáshosszban. A virágzás május közepén indult, amiről már tettünk említést a bevezetőben. Ennek a régen látott korai virágzásnak köszönhetően június elején már kötődés, bogyónövekedés zajlott, majd a 24. héten (06.11-17.) már fürtzáródott ültetvényekkel is találkozhattunk. A zsendülés július elején indult, a szüret pedig a Csabagyöngye fajtával július 24-én kezdődött a dél-balatoni borvidéken. Ahol volt vegyszeres védekezés, ott nem volt extrém a helyzet.

Néhány gondolat a szőlő károsítóiról

A legfontosabb kórokozó: a szőlőlisztharmat primer tünete április végén a déli borvidékeken, míg északon május elején jelentkezett. A korai virágzás miatt a kórokozó nagy számban nem tudott felszaporodni a lombon, így számottevő fürtkár a kezelt ültetvényekben nem alakult ki. Ugyanakkor a kezeletlen parcellákban mindenhol jelen volt a szőlőlisztharmat, és akár 100%-os gyakorisággal és mértékkel is előfordult. Az egyenetlen csapadékelosztás miatt voltak olyan borvidékek, ahol szőlőperonoszpóra is fellépett. Ugyancsak a júniusi csapadék miatt eltérő mértékben előfordult a szürkepenész is. Kórokozók közül még találkozhattunk a feketerothadással is. Kártevők oldaláról a szőlőmolyok első nemzedéke egy-két borvidéken jelentős volt, illetve a vegetáció második felében egyre gyakrabban megtalálható a gubacsatka kártétele is.

Összefoglalva a 2018. évjáratról elmondhatjuk, hogy a szélsőséges klimatikus tényezők miatt, komoly szakmai kihívásoknak kellett megfelelni a szőlő növényvédelmet irányító szakembereknek.

Horváth Tamás
Syngenta Kft.

Tartalom közti banner a cikk végére
no