Sertés piaci defekt!

 

Még mielőtt a mostani állatállomány külpiaci vetületeit bemutatnám, egy pár gondolat erejéig érdemes lenne visszanyúlni a közelmúlt azon szerencsés időszakáig, amikor még 4-5 millió sertés alkotta az állományt.

Kiinduló pontként alkalmasnak ígérkezik a 2000. év, hiszen akkor még volt piacvédelme a hazai termelésnek és éppen ezért nem kongattak vészharangokat az ágazat felett.

Követve a statisztika kínálta tájékozódási lehetőségeket az alábbi kép tárul elénk az elmúlt mintegy 13 év belső folyamatairól.

Élő sertés exportjának, importjának és egyenlegének alakulása (ezer euró)

 

ÉVEK Export Import Egyenleg 2000 35.601 163 35.438 2001 50.615 182 50.433 2002 27.067 447 26.620 2003 12.787 294 12.493 2004 14.110 37.475 -23.365 2005 21.470 74.765 -53.295 2006 20.653 91.455 -70.802 2007 25.287 70.880 -45.593 2008 51.253 84.774 -33.521 2009 47.630 98.939 -51.309 2010 53.413 131.548 -78.135 2011 65.909 82.339 -16.430 2012 110.262 76.495 33.767

 

A táblázatba szorított idősorból egyértelműen kirajzolódik az a kép, amely a szakmai közegben éppúgy, mint a közvéleményben is megfogalmazódik.

Az uniós csatlakozással kardinális változások kezdődtek a hazai sertés piacon.

Elöntött minket, zömmel malac formájában más uniós tagországok többlet szaporulata.

Míg az élő sertés külkereskedelme a 2004-es uniós csatlakozásig pozitív volt, még hozzá jelentős hozadékkal járt, addig már a csatlakozás évében is és azt követően hosszú évekre az élő sertés külkereskedelme deficitet deficitre halmozott, ami a táblázat adataiból készült grafikonon nyomon lehet követni.

Arra is érdemes ráirányítani a figyelmet, hogy a két utolsó év pozitív változást hozott.

 

Már 2011-ben is jelentő mértékben csökkent a külkereskedelmi deficit az előző évekhez képest.

A fordulatra 2012-ig kellett várni.

Tavaly ugyanis visszájára fordult a csatlakozás óta eltelt időszak negatív szaldót eredményező folyamata és elsősorban a jelentős többlet exportnak köszönhetően pozitívummal zárt az élő sertés külkereskedelme.

 

 

 

Az élő sertés külkereskedelmének alakulása mennyiségi alapon is nyomon követhető lenne, de a statisztikai adatok elemzéséből az értékadatok szerinti változások bontakoznak ki.

Így hasonló, vagy közel azonos külkereskedelmi folyamat felvázolására ezen a téren nincs sok értelme.

 

Sertéshús a külkereskedelmi folyamatokban

Az Európai Uniós csatlakozásunk emlékezetes marad a sertéstenyésztők körében.

A KSH adatsorából kitűnik, ha nem is olyan élesen, mint az élő sertés esetében, hogy a 2004-es csatlakozásunkra külhonban lényegesen jobban, de legalább is eredményesebben készültek, mint mi itthon.

Sertéshús exportjának, importjának és egyenlegének alakulása (ezer euróban)

 

 

ÉVEK Export Import Egyenleg 2000 200.140 33.931 166.209 2001 240.419 48.204 192.215 2002 211.488 54.413 157.075 2003 174.051 34.996 139.055 2004 180.437 98.199 82.238 2005 197.111 151.538 45.573 2006 209.456 121.841 86.615 2007 218.241 110.215 108.026 2008 237.474 157.824 79.650 2009 237.917 171.986 65.931 2010 342.080 204.939 137.141 2011 351.717 266.494 85.223 2012 334.535 331.849 2.686

 

Feltűnő, hogy deficit, azaz negatív szaldó egyik évben sem fordult elő 2000 óta, jóllehet a 2004-es fordulat következtében, még abban az évben megháromszorozódott a húsbehozatal.

 

 

Az utóbbi évek folyamatai, de különösen a 2012-es külpiaci folyamatok arra utalnak, hogy az export alig tud lépést tartani a dinamizálódó importtal.

Míg az export, 2000-hez képest 1,7-szeresére nőtt, addig a behozatal közel tízszeresére bővült.

Zárásként indokolt megemlíteni, hogy részletesebb bontás esetén már találnánk deficites termék együtteseket.

Ilyen például a darabolt sertéshús, ahol a friss, vagy hűtött sertéshús exportunk 54 ezer eurós árbevételével szemben 96,4 ezer eurós import állt 2012-ben.

 

Összeállította: