Jön az áremelkedés a sertéshús-ágazatban

Európa-szerte és hazánkban is a sertéshús árának emelkedése várható tavasztól. A hosszabb távú trend a takarmányipart sem hagyja érintetlenül.

 

 

Óvatosság, kivárás

Európai sajtójelentésekből jellemzően az olvasható ki az idei I. negyedév végére, a nyár elejére, hogy a korlátozott vágási kapacitások és az egyelőre korlátozott volumenű húsértékesítések miatt csak a piac lassú kibontakozása várható. Egyelőre fékező hatással vannak erre a trendre a még mindig növekvő készletek, amik szintén óvatosságra sarkallják a piacokat. Ugyanakkor máris mutatkoznak jelek a nyitásra, és az árak elmozdulására. Ezt egyrészt maga a jelenlegi vágásikapacitás-szűkülés vonja maga után, másrészt várható a Kína felé irányuló export további erősödése Spanyol- és Olaszországban. Általánosságban a világpiac számára hozzáférhető sertésállomány stagnál, ami mögött elsősorban a mérséklődő észak-amerikai és európai és amerikai termelés áll, a stabil – bár a hazai agrárgazdasági elemzők szerint idén lanyhuló – ázsiai kereslet mellett.

 

Kína és a trend

Ez utóbbi tényezőt az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Kína sertéshús iránti keresletének várható idei mérséklődésével magyarázza. A nemzetközi piacon a sertéshúsexport 2 százalékkal 11,1 millió tonnára, a sertéshúsimport pedig 2,8 százalékkal 10,4 millió tonnára csökkenhet idén a 2020-ashoz mérten. Az európai statisztikai adatokat idéző AKI-jelentés is megerősíti, hogy az EU sertéshústermelése 22 millió tonnára csökkenhet 2030-ra. A szakértők a közösség sertéshústermelését máris 1 százalékkal kevesebbre, 22,7 millió tonnára becsülik a tavalyihoz képest. Az EU sertéshúsexportja 3,9 millió tonna lehet 2021-ben, ami 9 százalékkal kevesebb a tavalyitól. A kivitel 4 millió tonna fölé nőhet 2025-re, de aztán 4 millió alá eshet 2030-ra. Idén a sertéshúsimport a tavalyi 148 ezer tonnáról 150 ezer tonnára nőhet, és még tovább, 171 ezer tonnára 2030-ra.

 

 

A takarmányipart is érinti

A hazai piaci várakozások hasonló trendek alapján kalkulálnak. Az árak és a forgalom erősödésének dinamikáját azonban egyelőre bizonytalanná teszi, hogy nem tudni előre a járvány okozta logisztikai, vendéglátóipari korlátozások feloldásának ütemét, hatását. A bizonytalanságok közt említendő még, hogy a fogyasztók egyre inkább elfordulnak a sertés– és marhahúsoktól a baromfi felé. (Európai előrejelzések szerint az EU polgárainak sertéshúsfogyasztása 33 kilóról folyamatosan csökkenve 32 kiló alá csökkenhet az évtized végére.) Ez a trend természetesen a szántóföldi növénytermesztőket és a takarmányipart sem hagyja érintetlenül. Ha nem is elsősorban a takarmányigény csökkenése, de szerkezetváltozása elképzelhető a baromfihús-piac erősödése miatt.

 

Szokásváltozás

Mindezzel együtt a jelenlegihez képest az év második felére erőteljesebb piaci aktivitás és ebből fakadóan némileg magasabb árak lesznek elérhetők. Mindezek a komplex hatások azt eredményezhetik, hogy előbb-utóbb csak a legversenyképesebb gazdaságok maradnak a mezőnyben. Illetve azon szolgáltatók, amelyek a járvány és a fogyasztói szokások változása okozta hatásokat új megoldásokkal – például a házhoz szállítás kiszélesítésével – is ellensúlyozzák.

 

 Illusztrációk: Horizont Média/archív

 

Hazai helyzet

A KSH adatai szerint hazánk élősertés-kivitele 12 százalékkal 29 ezer tonnára csökkent a tavalyi év első 9 hónapjában a 2019-eshez mérten. Közben viszont az élősertés-behozatal nőtt: 29 százalékkal 60 ezer tonnára. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 3 százalékkal (122 ezer tonnára) csökkent, de az értéke 8 százalékkal nőtt január–október között. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították, a három célpiac közül csak Horvátországba emelkedett a kivitel. A sertéshúsimport volumene 22 százalékkal (110 ezer tonnára), értéke pedig 7 százalékkal mérséklődött. A sertéshús 60 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.