Agrárágazat - 2014. január | Agrárágazat

Agrárágazat - 2014. január

A lapszámban megjelent cikkek:

  • Megalakult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

    Megkezdi működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A 2014. január 1-jével, gödöllői székhellyel megalapított központ tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával jött létre, és további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott hozzá.

  • dr. Magyar István-Jászfelsőszentgyörgy

     
    Gazdaság bemutatása:
    Jászberény szomszédságában található Jászfelsőszentgyörgyön gazdálkodunk édesanyámmal és édesapámmal 280 hektár szántóföldön. 

  • A hazai gazdálkodók a nyomtatott agrárszaklapok mellett rendszeresen gyűjtenek szakmai információkat e-mailben kapott ingyenes hírlevelekből és internetes agrárportálokról is. E három csatorna használatát csak a személyes kapcsolat előzi meg a rendszeresen, illetve gyakran használt információforrások között.

  • A Terrano FX és FG kultivátorok tapasztalataira építkezve a Horsch megépítette a Terrano FM szántóföldi kultivátort. Ez a gép magába foglalja elődjei összes jó tulajdonságát.

  • Még egyszer az állattartó telepi és élelmiszeripari technológiafejlesztési pályázatról

  • Hírek:
    Műtrágya:
    Véget ért a 2013-as év, de természetesen a mezőgazdaságban nem áll ezért meg az élet. Mi több a műtrágya fronton lassan készülni kell a tavaszi szezonra. Ez a készülődés érezhető is volt a piacon, hiszen a kereskedők, műtrágya forgalmazók, gyártók felé megindultak az ajánlatkérések, illetve a gyártók is igyekeznek ajánlatokkal új végfelhasználókat megnyerni. Ugyan nagy forgalmat még nem lehetett jelenteni az ajánlatkérések után, aminek oka az őszi árcsökkenés is lehetett, hiszen egyrészről a termelők nem mernek kötni, nehogy úgy járjanak mint az ősszel, amikor folyamatosan csökkent az ár, másrészről meg is vannak kavarodva az import és hazai árajánlatok miatt. 

  • Nemcsak a mindennapi élelmiszereink előállításában, hanem a gazdasági növekedésben is jelentős szerep jut a mezőgazdaságnak. Az ágazat aktuális helyzetéről beszélgettem Tömör Lászlóval, a Budapest Bank agrárszakértőjével.

  • A magyar termelőknek nem segít a kevés szereplős műtrágya kínálati oldal, mert így kisebb árverseny alakulhat ki. A termelőknek a jó input anyag (azaz olcsó) árak mellett szükségük lenne kiszámítható, a termelés rentabilitását biztosító termény átvételi árakra. 

  • Visszatért a Massey Ferguson egyedi, kamatmentes finanszírozási konstrukciója! 

    Minden MF traktor (69-től egészen 400 LE-ig), kombájn (5,6,8 ládás és hibrid) és nagy szögletes bálázó részt vesz az akcióban, amely kamatmentes hitel mellett 25% önerő befizetésével teszi lehetővé a modern és hatékony MF technika beszerzését.

  • A titok nyitja az intenzív fotoszintézis

    Immár 37 országban alkalmazzák az Agrosolution „új trágyázási” technológiáját – mondta János Levente, az Agrosolution magyarországi cégének, a Focusynergy Kft. ügyvezető igazgatója. A több országban, közte hazánkban, zajló szántóföldi és zöldség-gyümölcs hosszú távú kísérleti és gyakorlati eredmények igazolják a levélen keresztüli széndioxid kezelés termésnövelő hatását. 

  • USA-EU

     
    A WTO ún. Dohai Fordulójának kudarca láttán az utóbbi években egyre több ország fordult el a multilaterális megoldásoktól és teremtett két-, vagy többoldalú keretek között lehetőséget a kétoldalú kereskedelem fellendítésére. A WTO Központjában 2000 eleje óta folyó, multilaterális kereskedelempolitikai tárgyalások sokszoros kudarca ugyanis egyre távolabbra tolta a globális megállapodás elvi lehetőségét. A ma már 160 ország kereskedelempolitikáját szabályos keretek között tartó, Kínát és Oroszországot is a soraiban tudó, egykor „világkormány” címére törekvő Világkereskedelmi Szervezet (WTO), 14 évi eredménytelen tárgyalássorozatot követően csak a mintegy egy hónapja zárult, a múlt év decemberében megrendezett 19. WTO miniszteri Konferencián (Bali, Indonézia) volt képes, közös nevezőre hozva a kereskedelmi részérdekeket, kompromisszumos megállapodásra jutni az új kereskedelmi világrend kereteit illetően. Hosszú időbe telik azonban még, míg az új szabályrendszer részletei napvilágot látnak és azokat a tagországok parlamentjei ratifikálják, ezért a már folyamatban lévő bilaterális tárgyalások felfüggesztésére nem, legfeljebb azok tartalmi elemeinek módosítására lehet számítani.

  • „Vetőmagtól a tésztáig” egy sikeres durum búza integráció bemutatása

  • A hazai borok jelenéről és jövőjéről, valamint a hazai borászképzésről beszélgettünk Horkay Andrással, aki az Országos Borszakértő Bizottság elnöki tisztének betöltése mellett a Central European Wine Institute (CEWI) iskolaigazgatói feladatait is ellátja.

  • Bizonyára nem tűnik szlogennek, hogy a szőlészet és borászat, mint ágazat, jelentős figyelmet kapott mind a szakmai körökben, mind a kormányzati, parlamenti körökben egyaránt.
    Csak néhányat említek: jelentős kiadványok készültek, melyekből igen egyszerűen lehet tájékozódni a magyarországi borászatok fejlődéséről, kialakultak az érdekvédelmi szervezetek.

  • Míg 15 évvel ezelőtt hazánkban a 25-64 éves korosztály mindössze 12%-ának volt felsőfokú végzettsége, ma már ez 20% körül mozog. Az érem másik oldala, hogy az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlagában ez a mutató 30%, az EU-21 országokban pedig 27% ez az arány. Tehát a tendencia jó, de átlag alatti? Több szempontot vizsgálva jártam körbe a témát elméletben, a gyakorlati bizonyítékok felől pedig hazai agráregyetemen érdeklődtem.

  • 2013. július elseje óta dr. Polgár J. Péter egyetemi docens a Georgikon Kar új dékánja. A nagy múltú intézmény vezetőjével a Kar képzéseiről beszélgettünk.

  • Kereken harminc országból érkezett csaknem 130 újságíró az év utolsó hónapjában az Unió fővárosába, ahol a címül választott szlogen jegyében (Telling the story) az AG-PRESS, kontinensünk zsurnalisztáinak E-platformja ismerkedhetett meg az Európai Strukturális és Beruházási Alap újdonságaival a 2014–2020-as időszakra. A rangos találkozón hazánkat hat médium képviselhette az EU Főigazgatóságának jóvoltából.

  • 2014-ben az osztrák BAUER cég kettős jubileumot ünnepel. 30 éve, hogy az első Rainstar öntözőgépek üzembe lettek helyezve a hazai üzemekben, és 20 éve alakult meg Szolnokon a BAUER HUNGÁRIA Kft. 

  • A német Müller-Elektronik GmbH 1977-ben alakult családi vállalkozásként. Eredeti termék a területmérő készülék volt (mágneses jeladón és kerékfordulat mérésen alapuló műszer), mellyel korát megelőzően, elindult a ma oly gyakran emlegetett precíziós gazdálkodás. 1989-ben mérföldkő volt a GPS alapú sorvezető készülék, mely aranyérmet nyert a méltán híres AGRITECHNIKA kiállításon. Jelenleg mintegy 250 dolgozóval, mintegy 2000 m2 üzemi területen, külön tesztcsarnokkal, étteremmel, kereskedelmi és fejlesztési egységgel, ügyfélszolgálattal dolgozik a cég termékein.

  • - A BASF innovatív válaszai

    Valódi Innovatív Párbeszédre, azaz a BASF VIP Fórumára voltunk hivatalosak ismét. Ezúttal a XXI. század alapvető problémáját jártuk körbe: hamarosan 9 milliárd embernek hogyan tudunk élelmet és emellett élhető környezetet biztosítani. A fórum innovatív megoldásaiból adunk most ízelítőt Olvasóinknak.

  • - Nézzük, mi jöhet még!

    Csaknem 50%-kal több kukorica termett most Magyarországon, mint az előző szezonban. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából 2013-ban 5,8 tonnát takarítottak be hek-táronként átlagosan a gazdák, az évről-évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel. A Syngenta siófoki szakmai rendezvényén magyar és szerb gazdálkodók kísérleti tapaszta-latai is igazolták a kutatási eredményeket és a legújabb termék sikerét.

  • Bár még nincs itt az ideje, de mi már most jelezzük a gazdálkodók számára, hogy február végén, illetve márciusban érdemes elvégezni az őszi kalászosok tavaszi hengerezését. Erre kínál megoldást a Güttler hengerekre szerelhető FlatSpring simító előtét. A Güttler PW 45 AS Compact, a PW 48 AS Compact, a PW 540 ASL Master és a PW 640 ASL Master hengerrel rendelkező gazdálkodók számára ez idáig is elérhető volt a hasznos kiegészítő. Ez a már jól ismert rugós lapokból kialakított Güttler FlatSpring simító.

  • Ma már egyetlen európai országban sem számít újdonságnak a talaj nélküli vagy, ahogy sok helyen nevezik, az izolált zöldségtermesztés. A hajtatásban, a monokultúrás jellegű termesztés következtében nagymértékben elfertőződtek a talajok, és a már napjainkra nagyrészt betiltott nagyhatású talajfertőtlenítő szerek sem voltak képesek a felszaporodó állati kártevőket, gombás és vírusos betegségeket, gyomokat olyan mértékben irtani, hogy azok a jövedelmező termesztést ne akadályozzák. Kritikussá legkorábban ott vált a helyzet, ahol régóta, mondhatnánk hagyományosan, termesztettek primőröket. Az üvegházakban, de a fűtött fóliasátrakban sem csökkent a téli hónapokban a kártevők fertőzése, mert a talajok nem tudtak átfagyni, sőt a fűtés következtében tovább szaporodtak. Ezért el kellett a talajtól „szakadni”, és a korábban csak kísérleti célokra alkalmazott termesztési módot, a vízkultúrás és a konténeres termesztést a gyakorlatban is ki kellett próbálni.

    +kép aláírással: Vízkultúrás padlizsánhajtatás

    A talajnélküli hajtatás elterjedésének egyik oka a rossz minőségű, öntözésre alkalmatlan víz, amely szikesítő hatása miatt nem rögtön, hanem az évek során fokozatosan tette tönkre a termesztő-létesítmények talajait. A Dél-Alföldön, a legnagyobb termálvizes kertészeteinkben ez is igen súlyos gondot jelentett.

  • Egy kemény évet tudhatunk magunk mögött, viszont büszkén mondhatjuk, hogy a Béker-Váz Kft. egyre jobban teljesít.

  • A kelet-közép-európai régió kukoricatermesztésének 64%-át Magyarország adja, ezért fontos a vetőmagnemesítés, a hibridspecifikus termelés. A Monsanto ezúttal disztribútorait látta vendégül, a Dekalb nyújtotta lehetőségek átbeszélésére. Olvasónknak az egerszalóki rendezvényen elhangzott, a kukoricatermesztés hatékonyságát növelő információkat foglaljuk össze.

     

  • Immáron hetedszer jelenik meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredménye. A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a folytatás mellett.

  • Találkozzunk AGROmashEXPO/AgrárgépShow-n a "B" pavilonban!

  • A Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft., a DuPont Magyarország Kft. és a Genezis Partnerhálózat Cegléden és Siófokon, a már hagyományokkal rendelkező téli partnertalálkozóin tájékoztatta a termelőket a mögöttünk álló szezon eredményeiről és az előttünk lévő újabb lehetőségekről. Szerkesztőségünk a ceglédi eseményről számol be Olvasóinknak. 

  • A MALAGROW Kft. 2013. novemberében immár harmadik alkalommal rendezte meg Növénytermesztési Stresszkonferencia sorozatát a mezőgazdasági tudományok legnevesebb vendégelőadóinak (Dr. Petróczi István Szegedi Gabonakutató Kft, Dr. Árendás Tamás MTA tudományos osztályvezető, Dr. Birkás Márta egyetemi tanár MTA doktora, Dr. Heszky László professzor emeritus MTA rendes tagja) közreműködésével. 

  • A több mint 150 éves múlttal rendelkező KWS Magyarország Kft. 2013. december 12-én rendezte meg az immár hagyománnyá vált évzáró szakmai konferenciáját, melynek Zalakaroson a Hunguest Hotel Freya adott otthont.

  • Kerekegyházán a Hotel Varga Tanya adott otthont az idei RAGT Termelői Verseny díjátadó rendezvényének, melyet 2013. december 6-án tartottak meg.

  • - Mobil pelletáló üzem és hidegsajtoló olajprés fejlesztése Karcagon

    A Szimmetria Kft. az innovációs tevékenységének támogatására a „BIO masszából energia előállításra alkalmas telepíthető mobil pelletáló üzem és olajtartalmú magokból olaj előállítására szolgáló hidegsajtolású olajprés fejlesztése a Szimmetria Kft.-nél” című pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatást. A pályázat záró rendezvényén 2013.12.05-én mutatták be működés közben az olajprés és pelletáló üzem fejlesztésében elért eredményeiket.

  • A hazai napraforgó termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben a kultúra megítélése, a termesztés intenzitása, és a használt genotípusok jellemzői tekintetében. Előtérbe kerültek az olyan technológiai fejlesztések, melyek választ adhatnak az egyre változékonyabb időjárás okozta viszontagságokra, majd a biztonságosabb termelést zászlóra tűzve körvonalazódott, hogy új megoldásokat igényel a gyakorlat. 

  • Az Európai Unió egységes piacának egyik szabadsága, az áruk szabad áramlása. 1993-ban eltörölték az áruk belső piacon belüli mozgásának ellenőrzését, így az Európai Unió jelenleg belső határok nélküli területként működik. A Közösségen belüli kereskedelmet a vámtarifák eltörlése ösztönzi (vagyis könnyebben, nagyobb piacon tudjanak a tagállamok kereskedni), amely a tagállamok exportjának és importjának jelentős részét teszi ki.

  • Az elmúlt időszakban nagy visszhangot váltott ki az Európai Bizottság 2013. május 24-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozza és redukálja az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. Ennek értelmében a rendelet gyakorlatilag megtiltja számos rovarölő csávázó szer *(Chinook 200 FS, Chinook Blue, Cruiser 350 FS, Cruiser  600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Celest Top, Gaucho 600 FS, Force Zea, Modesto, Poncho Pro, Seed Oprid 600 FS) és több talajfertőtlenítő granulátum (Santana 1 G, Cheyenne 1 G) használatát.

  • A növényvédelmi munkákat csak megfelelő állapotú, jól felkészített permetezőgéppel lehet optimális időben és jó minőségben elvégezni. Ha az idény során, a munkavégzés közben fellépő meghibásodások miatt nem lehet a védekezéseket optimális időben elvégezni, akkor jelentős terméskiesés vagy minőségromlás léphet fel. A nem kielégítően átvizsgált, javított vagy beállított gépekkel megfelelő minőségű munkát végezni nem tudnak. Ennek következménye a drága vegyszerek pazarlása, a nem kielégítő minőségű és egyenletességű kezelés, a környezetet károsító veszteség, elsodródás. Nem mellékes szempont az sem, hogy a gondosan ápolt gép élettartama jelentősen megnövelhető az elhanyagolt géphez képest, ez pedig a növekvő gépárak mellett számottevő megtakarítást jelent. 

  • - gyárlátogatás a Mantisnál

    Az ULV-rendszerű porlasztva permetező rendszerekről már több alkalommal is tájékoztattuk Olvasóinkat. A gödöllői Farmcenter Kft. forgalmazásával a technológia részletei és eszközei már a hazai termelésben is bizonyítottak. Ezúttal a legfrissebb technikai paramétereken túl a Hamburg melletti Geesthachtban tett gyárlátogatáson szerzett személyes tapasztalataimat is megoszthatom az Agrárágazat Olvasóival.

  • Kalászosok védelme 2014

    A Bayer CropScience 4 napon át 4 helyszínen tartott átfogó konferenciát, ahol valamennyi 2014. évi újdonságukat részletesen ismertették a meghívottakkal.

  • A talajban élő mikroszervezetekről, azok szerepéről és a termesztett növényeinkre gyakorolható és valójában gyakorolt hatásairól beszélgettem Simon Péterrel, a Fertilia Kft. ügyvezetőjével.

  • December 1-jétől tilos az EU által korlátozott három neonikotinoid hatóanyaggal csávázott repce, kukorica és napraforgó vetőmagok forgalmazása és vetése. 

    Az Európai Bizottság által kibocsátott 485/2013/EU rendelet értelmében az imidakloprid, klotianidin és tiametoxám hatóanyagokkal kezelt vetőmagok forgalmazása és felhasználása a rendelet mellékletében felsorolt növények (többek között a kukorica, repce, napraforgó, szója, mák) esetében 2013. december 1-je után tilos. Ez alól kivételt képez az őszi kalászos gabonafélék csávázott vetőmagjainak forgalmazása és felhasználása. Tilos lesz továbbá a méhekre vonzónak minősített növények virágzást megelőző permetezése, valamint e kultúrák előtt végzett talajfertőtlenítés is.

  • Az intenzív ültetvények telepítési költsége jelentős terhet jelent. Megtérülési idejük a változó piaci körülmények, a gyakran kedvezőtlen export lehetőségek és az alacsony értékesítési árszint miatt elhúzódhat. A tápanyagellátás az esetleges öntözés és a növényvédelem fokozódó költségei is tovább rontják az ágazat nyereségességét. A termesztés intenzitásából engedni azonban nagyon kockázatos döntés, hiszen a mennyiség mellett a legjobb minőség előállítása a cél.

  • A modern tápanyagellátáshoz ma már hozzátartozik a levéltrágyák használata. Bebizonyosodott, hogy a jó minőségű lombtrágyák alkalmazása növeli a termés mennyiségét és ezzel egyidejűleg a termés minőségére is kedvezően hat. Természetesen a termés növekedésével és a minőségi paraméterek javulásával elérhető többlet-jövedelem meg kell, hogy haladja a lombtrágyázás költségeit. Csak ebben az esetben beszélhetünk eredményes lombtrágyázásról.

  • A kalászos gabonafélék növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

  • A repce betegségei közül számos gombás eredetű betegséget nevezhetünk meg, melyek mindegyike jelentős terméskiesést okozhat hazánkban: gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae), repceperonoszpóra (Peronospora parasitica), cilindospóriumos levélfoltosság (Cylindrosporium concentricum), repce fehérpenészes rothadása (Sclerotinia sclerotiorum), repcebecrontó (Alternaria brassicae), fómás levélfoltosság és szárrák (Leptoshaeria maculans).

  • –megújult gépkínálat és egyedi akciók –

    Több újdonsággal is készülünk a január végén megrendezésre kerülő AGROmashEXPO-ra. Legfőbb pozitív változás, hogy bővítettük termékpalettánkat, így a kiállításon már szemügyre vehetik az érdeklődők a német gyártmányú Degenhart mellső függesztéseket és kardánhajtásokat. A nagy múlttal rendelkező cég, mely 5 generáció óta foglalkozik gépgyártással többek között a JD gyári beszállítója is egyben, így elérhető áron ajánlhatunk fronthidraulikákat bármely régebbi, vagy akár a legújabb John Deere típusokra is. 

  • 33 ezüstérem a figyelemre méltó újdonságoknak

    Folytatva a hannoveri nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás – Agritechnica 2013 – díjazottjainak bemutatását a következőkben az ezüstéremmel elismert újdonságokról számolunk be. Időközben a kiállítás „mérlege” is elkészült, amelynek főbb számai a következők: 47 ország, 2989 kiállítójának újdonságait közel 450 ezer látogató tekintette meg, és közülük mintegy 120 ezer fő külföldről érkezett.

  • A mai nagy teljesítményű univerzális traktorok tömege (súlya) kicsi, a motor és egyéb munkavégző elemek (erőátvitel, hidraulika, gumiabroncs stb.) képességéhez képest. A könnyű építésű traktort teljesítő képességének kihasználásához utólagosan póttömeggel, pótsúlyozással célszerű ellátni. A pótsúlyozás mértéke, megvalósítása a traktor és az alkalmazott munkagép műszaki paramétereitől függ elsősorban.

  • Az Agro-Alfa szakembereire lehetett számítani a kertészeti és állattenyésztési gépek és technológiák beruházásaival kapcsolatban is.

  • A gyakorlatban egyre inkább elterjednek a forgatás nélkül dolgozó szántóföldi kultivátorokra, illetve a többfunkciós, kombinált talajművelő gépekre alapozott csökkentett menetszámú (redukált) talajművelési rendszerek és az ezek megvalósítását elősegítő munkagépek alkalmazásai. A hagyományos forgatásos (szántásos) alapműveléseket mellőző technológiákban – többek között – nagy szerepük van az összetett talajművelési feladatokra kifejlesztett szántóföldi nehéz- és mulcskultivátoroknak. Ezek a – forgatást mellőző – munkagépek az okszerű talajjavító és talajfenntartó művelés alapjait rakhatják le. A kombinált felépítésű szántóföldi kultivátorokkal a hasonló mélységű szántásnál lényegesen rövidebb idő alatt és kevesebb energia-ráfordítással végezhető el az adott növény agronómiai igényeit kielégítő talaj-előkészítés és alapművelés.

  • A kérődző állatállomány takarmányellátásában a jó minőségű tömegtakarmányok, kukorica szilázsok, és szenázsként tárolt szálastakarmányok etetése nélkülözhetetlen. 

    A minőségi tartósított tömeg- és szálastakarmányok iránti felhasználói igényeket a gépgyártók figyelemmel kísérik, és ennek megfelelően folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. A fejlesztés során a gyártók a lágy- és fás-szárú növények energetikai célú felhasználásával kapcsolatos igények kielégítését is figyelembe veszik. Az energiaültetvények, a fás szárú energianövények betakarítása konstrukciós, míg a biomassza, biogáz célú felhasználása pedig az aprítás mértékében állít új követelményeket.

  • A 2013-as kereskedelmi évet kiemelkedő sikerekkel záró HABI Kft. a jöv6be tekintve, a 2014-es évt61 is hasonló infrastrukturális fejlődést és árukészletbeni bővülést vár.

  • -Csővezetékes szabályzó szelepek a mezőgazdaság hidraulikájában

    Minden mezőgazdasági munkagép más. És nemcsak azért, mert másra használják. Legyen az teleszkópos rakodó, traktor, árokásó-gép, bálázó, eke, kombájn; hidraulikus rendszerük sokféleképpen kialakítható, továbbfejleszthető.

  • - Egymillió értékesített Amazone-műtrágyaszóró

    Az összesen 1 millió darab értékesített műtrágyaszórónak köszönhetően az Amazonen-Werke a 2013-as évben különleges sikertörténetre tekinthet vissza. Ez a történet alig 100 évvel ezelőtt kezdődött azokban az időkben, amikor a műtrágyát a legtöbb üzemben még kézzel szórták ki. Így találta fel az Amazone alapítója, Heinrich Dreyer 1915-ben az új hengeres szórógépet. 

  • Az Invest Gépkereskedelemi Kft. ügyvezető igazgatóját, Szaxon Róbertet az a megtiszteltetés érte, hogy 2013. december 10-én átadhatta három Case IH traktor kulcsát Pollreisz Péternek, a Duna Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatójának.

  • Az abrakfelhasználás csökkentésének lehetősége, a területgazdálkodás optimalizálása és a haszon termelés növelésének lehetőségei a tejelő szarvasmarha takarmányozásában

    A szarvasmarha kérődző állat, ami azt jelenti, hogy többüregű összetett gyomorral rendelkezik, melynek első szakasza a bendő. A bendő fölfogható úgy, mint egy fermentor tartály, amely mikrobák millióit tartalmazza. A bendő akkor működik optimálisan, ha a cellulózbontó mikroorganizmusok kerülnek túlsúlyba az egyéb (keményítő-, cukorbontó stb.) mikrobákkal szemben. Az pedig, hogy milyen mikrobák kerülnek túlsúlyba, attól függ, hogy mit eszik a kérődző.

  • Elbizonytalanodva kerestük a Szelidi-tóhoz közeli Golf-Szelid tanyát, így eljutottunk a tó előtti Szittyó térig, mert nem hittük el, hogy a mögöttünk hagyott vadonatúj út éppen elvezet oda. Bévárdi Pál tanyája épül-bővül, folyamatos fejlesztéssel bekötötték a vizet, villamos áramot, s a megújított és kibővített hodályokban a juhok fejését számítógépes háttér segíti. Már készül az őszre megnyíló állatorvosi és a telepgondozói irodaház és egy újabb hodály, amelyhez további takarmánytárolók tartoznak. Az ország egyik juh bemutató mintatelepén 600 törzskönyvezett lacaune anyát és azok szaporulatát gondozzák.

  • A szántóföldi technológia hatása a szilázs higiéniai állapotára

    A kórokozó vagy szaprofita mikroorganizmusok, a romlást okozó aerob baktériumok és gombák, az általuk termelt anyagcseretermékek (pl. a mikotoxinok, biogén aminok) külön-külön, de együtt, egymás hatását erősítve is jelen lehetnek a szilázsokban, termeléskiesést okozva vagy növelve az állományszintű egészségi kockázatot. A gyógykezelés szinte megoldhatatlan nagy állományokban, ezért a megelőzésen van a hangsúly: a szántóföldi agrotechnika (a talajművelés módja és minősége), a betakarítási és silózási technológia (a földszennyeződés mértékének csökkentése a tarlómagasság beállításával, a szakszerű fonnyasztás a hatékony szársértés és rendkezelés által), a takarmányok tárolási körülményei, továbbá az etetéstechnológia egyaránt fontos tényező a megelőzésben! 

  • Rendkívül sokszínű a hazai hízók genetikai háttere, emiatt heterogén a sertésállomány. Ha hinni lehet a statisztikának, a 200 ezres kocalétszám 10-15 százaléka tartozik a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) ellenőrzése alá, a többi egyed nemesítését, szelekcióját egyedi megfontolások alapozzák meg. Eicher Józseffel az MFSE ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

  • A modern tojótyúkok genetikai potenciálja közelít a maximumához, ezért a tojásszám növelése mellett napjainkban a szelekció fő célja a tojóidőszak megnyújtása. A hagyományos, egy éves tojóidőszak meghosszabbítása azért lehetséges és gazdaságos, mert a termelés intenzitás a hagyományos egyéves ciklus végén is 85% körül marad. Ismert tény azonban, hogy az idősebb állomány tojásainak héja gyengébb, mint a fiatalabbé (Rodriguez-Navarro, 2002). A héjminőség javítása a másik kardinális feladat a nemesítő munka során, hiszen a hajszálrepedt vagy törött héjú tojás sem árutojásként, sem keltetőtojásként nem használható fel. A baromfiágazat számára gazdasági szempontból is elemi kérdés a tojáshéj minősége. Egy felmérés szerint a világon megtermelt árutojások 8-10%-a repedt vagy törött héjú (Swiatkiewicz és mtsai, 2010), ami számottevő bevételkiesést okoz.

  • Eszterházy Pál herceg mondta a proletárdiktatúra idején bebörtönzőinek, hogy nem mondhat le a birtokainak tulajdonjogáról, mert azok nem is az övéi. Az örökség, ami azzal szállt rá, hogy azt tovább kell adnia a következő nemzedéknek. Meglepőnek tűnhet, ha a magyar szürkét említjük ilyen vonatkozásban. Pedig ez az eleven örökség pont olyan, mint a nemzet kincsének más része, a föld, az építmények, a hagyomány. Nem csak értékmegőrző, hanem magán viseli az évszázados vagy évezredes tenyésztőmunka jegyeit. Olyan valami, amit az öröklött genetika, a Kárpát medence környezete és a magyar ember gondviselése formált olyanra, amilyen.

  • Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára rekordszintre emelkedett, 2013 novemberében 104,23 forint/kg volt és 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fehérjetartalom és a zsírtartalom egyaránt 0,01 százalékponttal nőtt egy hónap alatt. A felvásárlás az októberinél 1 százalékkal, az egy évvel korábbi mennyiségnél 4 százalékkal volt kevesebb. Magyarországon a nyerstej kiviteli ára 127,85 forint/kg volt novemberben, 23 százalékkal haladta meg a belpiaci árat. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele 6 százalékkal, a feldolgozóké 25 százalékkal csökkent novemberben az októberihez képest, így a nyerstej exportja összességében 12 százalékkal maradt el az októberi mennyiségtől. Magyarországon a tejföl feldolgozói értékesítési ára stagnált, a Trappista sajté 1,5 százalékkal, a tehéntúróé és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé egyaránt 2 százalékkal emelkedett novemberben az októberihez viszonyítva. A KSH adatai szerint a pasztőrözött 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej fogyasztói ára nem változott, a Trappista tömbsajté 3 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban.